Napjainkban az adatok és a belőle származó következtetések kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a megfigyelt folyamattal kapcsolatos döntéshozatalban. Az adatok forrása lehet többek között egy statisztikai adatbázis, konvencionális nyilvántartásból származó adatbázis, illetve harmadik lehetőségként érdemes megemlíteni a dolgozat fő témáját képező adatgyűjtő rendszerek alkalmazását. Dolgozatom egy adatgyűjtő és vezérlő rendszer fejlesztését, illetve tesztelését mutatja be. Mezőgazdasági folyamatokra specializált IoT eszközökről van szó, melyek könnyen alkalmazhatók ezen felül más célokra is. A megfelelő tervezéséhez, illetve kivitelezéséhez tanulmányoztam a hasonló rendszerekre vonatkozó szakirodalmat és kísérleteket. A fejlesztés során figyelembe vettem az igényeket és ezeknek megfelelően választottam ki az alkalmazandó szenzorokat és kiegészítőket. Az egyik fő kritérium a modularitás kivitelezése volt. Ez lehetővé teszi az eszközök közötti hierarchia kialakítását és egyes feladatok párhuzamos futását. A modulok között CAN, illetve TWI buszon történik az adatátvitel a rendszerhez készített adatprotokollon keresztül. Jelenleg hat specializálható modul került fejlesztésre. A rendszer irányítója a vezérlő modul, mely verziótól függően Atmel AVR vagy ARM architektúrájú mikrokontrollert alkalmaz. A rendszerhez csatlakoztatható emellett felhasználó interfész modul, szenzor modulok, vezeték nélküli modul, kommunikációs modul és külső eszköz vezérlő modul. A kísérletezés egyaránt igényelt hardver és szoftverfejlesztést. A modulokon futó szoftverek Atmel Studio fejlesztőkörnyezetben készültek el. Az adatok tárolásához kialakításra került egy MySQL adatbázist, mely két komponenssel rendelkezik. Az egyik a rendszer szerkezetének tárolását, a másik pedig a mért adatok és felmerülő hibák tárolását végzi. A rendszer megfelelő működéséhez fejlesztésre került egy asztali alkalmazást is C# programnyelven, mely segítségével lehetőségünk nyílik a mérések során keletkezett adatok lekérdezésére, a beállítások módosítására, az adatbázis kezelésére, illetve alapszintű statisztikai és adatvizualizációs módszerek alkalmazására. Egy webes alkalmazás emellett lehetővé teszi az egyszerűbb lekérdezéseket, illetve a rendszer és az adatbázis közötti kapcsolat kialakítását. A fejlesztés során leginkább a technikai tesztelések kerültek kivitelezésre, ám mivel többlépcsős kísérletről van szó, a későbbiekben számos, a dolgozatban bemutatott gyakorlati alkalmazásokon keresztül szeretném bemutatni a működést és az eszközök alkalmazásának hatását.