A burgonya az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk. Burgonyatermesztésünk célja elsősorban a hazai fogyasztói szükséglet kielégítése, de a korai burgonya termesztése exportlehetőségeket is rejt. A burgonya termőterületének nagysága az utóbbi évtizedekben jelentősen lecsökkent Magyarországon. A kísérletet a Debreceni Egyetem AMTC Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén végeztük. A kísérlet során 3 holland (Kuroda Desirée és Kondor) és 6 magyar nemesítésű (Rioja, Lorett, Góliát, Kánkán, Hópehely, White Lady) fajta termésmennyiségét és beltartalmi minőségét vizsgáltuk 4 ismétléses véletlen blokk elrendezésben, melyből 2 ismétlés öntözött, 2 ismétlés pedig öntözetlen volt. A kísérletben szereplő fajták terméseredményei mellett vizsgáltuk a gumók méret szerinti alakulását és ezek százalékos megoszlását, valamint az öntözés hatását a minőségi és a beltartalmi paraméterek (víz alatt mért tömeg, szárazanyag-, redukáló cukortartalom) változására. 2004-ben Látóképen 603 mm csapadékmennyiség hullott, ami 36 mm-el több a sokévi átlagnál. Május rendkívül száraz volt, a május havi csapadékmennyiség mindösszesen 17 mm volt. Júliusban az átlagosnál 2-szer több csapadék hullott (142 mm), ami kórtani szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. 2005-ben a burgonya tenyészidejében 157 mm-rel hullott több csapadék, mint a 30 éves átlag. A csapadékellátottság egyenletesebb volt, mint 2004-ben. A lehullott csapadékmennyiség csak júniusban volt alacsonyabb az átlagosnál 25,2 mm-el. 2006-ban május, június és augusztus hónapok csapadékmennyisége a harminc éves átlagnak megfelelően alakult, a júliusi csapadékmennyiség azonban csaknem fele volt a sokéves átlagnak. A havi középhőmérséklet értékek a gumókötés és gumótelítődés időszakában mindhárom évben meghaladták a burgonya számára megfelelő hőmérséklet értéket. 2004-ben 4 alkalommal összesen 100 mm, 2005-ben és 2006-ban 2-2 alkalommal összesen 60 mm öntözővizet jutattunk ki. Az öntözés 2005-ben és 2006-ban szignifikánsan növelte a termésmennyiséget. 2005-ben a viszonylag kedvező csapadékellátottság következtében nem volt lényeges különbség az öntözött és az öntözetlen kezelések eredményei között. Öntözetlenül a termésátlag 44,50 t ha-1, öntözött körülmények között pedig 46,45 t ha-1 volt. 2006-ban a júliusi alacsony csapadékmennyiség hátrányosan befolyásolta a hozam alakulását. 2006-ban öntözetlenül 35,93 t ha-1, öntözve 41,21 t ha-1 volt a fajták termésmennyisége. A Lorett, a Kuroda, a Hópehely és a White Lady termésmennyisége 35-50 t ha-1 között változott a kísérlet során. A Desirée termésmennyiségét az évjárathatás nagymértékben befolyásolta, 2004-ben 20 t ha-1 körül alakult a termésmennyisége növényvédelmi problémák következtében, 2005-ben azonban 46-48 t ha-1 közötti volt a hozama. A víz alatt mért tömeg (VMT) alapján következtetni lehet a burgonya szárazanyagtartalmára. A Rioja VMT-e volt a legmagasabb, 2004-ben és 2005-ben meghaladta a 400 grammot. Átlag feletti VMT-et ért el a vizsgált években a White Lady, a Hópehely, és a Kuroda is, továbbá mindhárom vizsgált évben a Lorett és a Kondor VMT-e volt a legalacsonyabb. A fajták többségénél 2005-ben volt a legmagasabb a VMT. A 3 vizsgált év eredményei alapján elmondható, hogy a VMT elsősorban fajtatulajdonság, de kedvező vízellátás mellett növelhető. Mindhárom vizsgálati évben pozitív korreláció volt a VMT és a szárazanyag tartalom, és a VMT és a keményítőtartalom között. A keményítőtartalom is 2005-ben volt a legmagasabb. 2005-ben a keményítőtartalom öntözetlenül 16,79%, öntözve 17,15% volt a fajták átlagában, 2006-ban öntözetlenül 13,86, öntözve 14,83%. A Rioja, a Kuroda és a White Lady keményítőtartalma mindhárom vizsgált évben magasabb volt az átlagnál. A redukáló cukortartalom 2004-ben volt a legalacsonyabb, a legmagasabb értéket pedig 2005-ben mutatta. A kísérlet során fajták többségének kedvező volt a redukáló cukortartalma. A Lorett, és esetenként a Góliát és a Kondor redukáló cukortartalma magas volt. Mindhárom vizsgálati évben negatív korreláció volt a redukáló cukortartalom és a szárazanyagtartalom, ami szintén bizonyítja, hogy a magasabb szárazanyagtartalmú fajták kedvező sütési minőségéhez az alacsony redukáló cukortartalom is hozzájárul. Az eredmények mutatják, hogy a magyar nemesítésű fajták termésmennyiségben és minőségben is felveszik a versenyt a holland fajtákkal. A magyar fajták közül a Hópehely és a White Lady bizonyult kiemelkedően a legjobbnak a termésmennyiség és a szárazanyagtartalom alapján, emellett kedvező volt a sütési minőségük is. A Rioja szárazanyagtartalma kimagasló volt. A Lorettre a nagy termésmennyiség, és a nagyméretű, piacképes gumók nagy aránya jellemző. Keményítőtartalma csak 2005-ben volt 14% feletti. Az egyenletes vízellátás kulcsfontosságú a burgonya minősége szempontjából. Több minőségi mutató értéke 2005-ben volt a legkedvezőbb. Az öntözés még a csapadékos 2005-ben sem rontotta a burgonya minőségét, több mutató értéke kedvezően változott 2005-ben csapadékos tenyészidő ellenére.