A húsfogyasztás volumene ma már nem feltétlenül jelent gazdagságot: a fejlődő országokban nő a mennyiség, a fejlett országokban stagnál, vagy éppenséggel csökken. A fogyasztói szokások is átalakulnak, egyre inkább előtérbe kerül a minőség, egyre nagyobb teret hódít a biohús. Magyarország és Romániában közel azonos az egy főre eső húsfogyasztás, mintegy 55 kilogrammal, ami elmarad az Európai Unió 80 kilogrammos átlagától – bár nemzetenként jelentős különbségek vannak mind a mennyiségben, mind az összetételben. A fogyasztásra a fogyasztói igények mellett a kínálat és a kereslet is befolyással van. Az idősoros adatokból kiderül, hogy mindkét országban hullámzott a húsfogyasztás az elmúlt években, például a gazdasági válságot követően csökkent, jelenleg pedig növekvő tendenciát mutat. A fogyasztói preferenciákat figyelembe véve növelni kellene az ökológiai és állatjóléti szempontokat is figyelembe vevő állattartást. A hús származási helyének egyértelműen beazonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenni. Ez elsősorban akkor valósítható meg, ha a hús előállítási helyszíne minél közelebb kerül az értékesítés helyszínéhez. Ebből következően csökkenteni kellene a nagyüzemi állattartó telepek számát és kapacitását és kisebb farmokban gondolkodni. Azonban a mennyiségi és gazdaságossági elvárások ennek gátat szabnak.