A szakdolgozat az Európai Közösség kialakulásának történeti fejlődésének rövid vázolását követően – mely rész a három alapszerződés azaz a ESZAK, EGK, EURATOM , valamint a gazdasági integráció felgyorsulását hozó Egységes Európai Okmány és Maastrichti Szerződés társasági joggal kapcsolatos részére utal vázlatosan – a társasági jogharmonizáció legjelentősebb eszköze, nevezetesen az irányelvek szerepéről szól. A dolgozat az Európai Közösség elfogadott társasági jogi irányelvei közül – azok felsorolását, s a magyarországi jogharmonizáció rövid áttekintése után - a Tanács 2. számú irányelvét próbálja bemutatni. Ezen irányelv bemutatásával párhuzamosan szól a dolgozat az ide kapcsolódó magyar jog szerinti szabályozásról a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény valamint a jelenleg hatályos , 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról szóló joganyag tükrében. A munka utolsó szakasza a letelepedés szabadság és a társaságok szabad székhely áthelyezése kérdését kísérli meg érintőlegesen felvázolni , mely témakör vonatkozásában az Európai Bíróság esetjoga áll rendelkezésünkre, s aktualitását egy magyar ügy , nevezetesen az úgynevezett „Cartesio ügy „ adta. Ezen területhez kapcsolódó problémák csak azt az igényt erősítik, hogy a társasági jog területén van még mit tenni , szükséges , indokolt és időszer többek között a társaságok határon átnyúló székhelyáthelyezésével összefüggő kérdéseket szabályozó irányelvi szabályozás, mely ez idáig csak halogatásra került.