The pervasive process of globalisation means that any development project, whether focused on a large or small territorial unit, must take into account both international and domestic socio-economic trends, as these are decisive both in terms of the opportunities and the way in which they are exploited. This is particularly true of areas that are economically underdeveloped or areas that have been the base of heavy industry and are in decline as a result of economic restructuring, which have been hardest hit by the crisis. In this study, these are collectively referred to as disadvantaged areas. In order to address the growing territorial disparities after the change of regime, regional development policy has tried to provide various benefits to these lagging regions, and therefore laws have been passed to determine which areas can be included in the list of beneficiaries. Law No XXI of 1996 distinguished between socio-economically backward areas, areas affected by long-term unemployment, areas affected by industrial restructuring, and agricultural and rural development areas. According to Parliamentary Resolution 24/2001 (20.4.2001), the beneficiaries were: socio-economically backward areas, areas undergoing industrial restructuring, agricultural and rural development areas (RARDI).

A globalizáció mindent átható folyamata következtében bármilyen nagy vagy kis területi egységre koncentráló fejlesztési projekt esetében egyaránt figyelembe kell venni a nemzetköziés a hazaitársadalmi-gazdasági folyamatokat, mert ezek meghatározóak mind a lehetőségek, mind ezek kiaknázásának hogyanját illetően. Különösen áll ez a válság által leginkább kedvezőtlenül érintett gazdaságilag fejletlen, vagy a gazdasági szerkezetváltás következtében leépülő, korábban a nehézipar bázisának számító területekre. E tanulmányban ezeketösszefoglalóanhátrányos helyzetű térségeknek nevezzük. A rendszerváltás után erősödő területi egyenlőtlenségek kezelése céljából a területfejlesztési politika különféle kedvezményeket próbált nyújtani e leszakadó térségeknek, ezért törvényekben határozták meg azt, hogy mely térségek kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe. Az 1996. évi XXI. sz. törvény társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, tartós munkanélküliséggel sújtott térségeket, az ipari szerkezet átalakítása miatt érintett térségeket, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket különböztetett meg. A 24/2001. (IV.20.) Országgyűlésihatározat szerint a következők tartoztak a kedvezményezettek körébe: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei, mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. (VÁTI) Az elmúlt években a fogalmi megnevezés érdemben nem változott, legfeljebb a kezdeményezettek összetétele.