Ha a társadalom rendjét egy cselekmény olyan mértékben felzaklatja, hogy annak következtében büntetőeljárás indul, amelyben a hatóságok feladata az, hogy az elkövető személyét felfedjék, kihallgassák, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felelősségre vonják. Tehát, terhelt nélkül nincs büntetőeljárás, úgy ahogy bizonyíték nélkül sem. A bizonyítási eszközökből olyan, és annyi információt nyerhetünk, hogy egyszerre meg tudjunk válaszolni valamennyi felmerülő kérdést, amennyiben a terhelt ezeket a tényeket képes és hajlandó is közölni. Vallomásával vagy beigazolódik a gyanú és a megírt séma alapján befejeződik az eljárás, vagy épp az ellenkezője is megtörténhet, olyan ellentmondások kialakulása miatt, hogy az ügy befejezése rendkívül bonyolulttá válik. A beismerő vallomásoknak – legyen az igaz vagy hamis - továbbra is kiemelkedő szerepe van, hiszen az eljárást nagy mértékben előmozdíthatja, ugyanakkor hátráltatásra is képes. A teljes igazság feltárása a legtöbb esetben kivitelezhetetlen, azonban mégis törekedni kell rá. Az emberek mind másképp vélekednek a dolgokról, és valójában belátható, hogy a különböző nézetek miatt, mindenki a saját igazságát tekinti igaznak. De mit sem ér az igazság bizonyítékok nélkül.