Halmozottan sérült gyermekek ADL funkciójának javítása mozgásterápiával

dc.contributor.advisorMakhajda-Nagy, Zsuzsanna
dc.contributor.authorFazekas, Erika
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-05-30T12:56:05Z
dc.date.available2014-05-30T12:56:05Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-05-30T12:56:05Z
dc.description.abstractAz orvostudomány fejlıdésével egyre több sérült, ill. halmozottan sérült gyermek marad életben, akiknél a növekedés során a mozgásszervi elváltozások progressziót mutatnak, ezáltal életminıségük és önellátási képességük folyamatosan csökken. A szakirodalom egyetért abban, hogy a progresszió megállításában, lassításában, és az önellátási képesség lehetı legmagasabb szintjének elérésében elengedhetetlenek a fizioterápiás módszerek. A leggyakrabban alkalmazott, ADL funkciót mérı tesztek viszont felnıttekre lettek kidolgozva, így gyermekek esetén korlátozottan használhatók. Jelen vizsgálat célja a halmozottan sérült gyermekek önellátási funkciójának fejlesztése volt, fizioterápiás eszközökkel, egyéni torna keretében. A programban négy, a Debreceni Nagytemplomi Református Egyházközösség Immánuel otthonába rendszeresen járó és halmozottan sérült gyermek vett részt szülıi hozzájárulással, életkoruk 10 és 14 év között volt. Az ADL funkciók felméréséhez Barthel indexet, FIM skálát és ADL tesztet használtam, de egy általam összeállított, gyermekekre adaptált kérdıívet is alkalmaztam. Vizsgáltam a fej- és törzskontrollt, a szem és kéz koordinációt, illetve a koncentrációs képességet is. A fizioterápiás foglalkozások 11 héten keresztül heti 2-szer 30-45 percesek voltak. Egyénre szabott foglalkozásokat tartottam, figyelembe véve, hogy melyek azok a területek, ahol leginkább szükség van a fejlesztésre, ill. melyik módszertıl várható a legnagyobb hatás. A tornaprogram végére mind a négy gyermeknél jelentıs javulást értem el az önellátásban az általam összeállított kérdıív szempontjai szerint, ezzel szemben a másik három teszt alapján nem mutatkozott változás, ami feltehetıen annak köszönhetı, hogy ezek a kérdıívek gyermekek esetén kevésbé érzékenyek. Eredményeket értem el a fej- és törzskontroll, valamint a szem és kéz koordináció tekintetében is. Eredményeim alapján hipotézisem, miszerint célzott egyéni tornával az önellátási szint fejleszthetı, megerısítést nyert. Eredményeim arra is rámutatnak, hogy a csapatmunka elengedhetetlen a sérült gyermekek ellátásában, a gyógytornász pedig a csapat tagjaként jelentıs javulást érhet el.hu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent37hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/193617
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectADL funkcióhu_HU
dc.subjectcerebral paresishu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleHalmozottan sérült gyermekek ADL funkciójának javítása mozgásterápiávalhu_HU
dc.title.translatedImprovement of ADL function of children with multiple disabilities by movement therapyhu_HU
Fájlok