The role of the family as the arena for primary socialization is significant throughout our lives. The cultural capital, parental role models, and relationship with siblings all have a tremendous impact on academic and non-academic achievement, social networking, intra- and intergenerational embeddedness, and employment during studies. However, a change in family structure can negatively affect a child’s development, decrease his or her academic and non-academic achievement (Engler, 2016), and also causes a higher prevalence of health risk behaviours (Kovács and Nagy, 2017). In addition, due to the lower level of financial capital provided by the family, young people who have grown up in a non-intact family structure are often forced to work during their university or even high school studies to ensure their self-preservation. In our research, we examined the attitudes of the students studying at the University of Debrecen towards family and work in the light of the family structure, covering childhood storytelling experiences (BEST 2020). In addition to demographic issues, changes in family structure, childhood storytelling habits, and work-related attitudes were examined (N=159). 25.6% of the students’ parents are divorced, 24.3% grew up with their mother. 86.5% of the parents read tales in childhood, mostly (75%) every day, typically mothers. No significant difference could have been detected in childhood storytelling experiences based on family structure (p=0.322). Although the ratio of employment is higher among children of divorced parents, a significant difference is found at the beginning of employment. Based on the results, parents try to support university studies at least partly, but they are unlikely able to provide other resources that could force students to work. Based on our results, it can be stated that the role of the family in the early employment of young people is also significant, and the change in the family structure increases the proportion of employment besides university studies, which is mainly due to the family's financial situation.

A család mint elsődleges szocializációs színtér szerepe egész életünk során jelentős. A hozott kulturális tőke, a szülői minták, a testvérkapcsolatok egyaránt kiemelkedő hatással bírnak a tanulmányi és nem-tanulmányi eredményességre, a szociális kapcsolathálóra, az intra- és intergenerációs beágyazottságra, valamint a tanulmányok melletti munkavállalásra is. A család szerkezetében bekövetkező változás azonban negatív irányba befolyásolhatja a gyermek fejlődését, csökkenhet tanulmányi és nem-tanulmányi eredményessége (Engler, 2016), valamint az egészségkockázati magatartásformák prevalenciája is magasabb (Kovács és Nagy, 2017). Ráadásul a család által biztosított financiális tőke alacsonyabb szintje okán a non-intakt családszerkezetben felnőtt fiatalok gyakran már egyetemi, vagy akár középiskolai tanulmányaik során is kénytelenek munkát vállalni önfenntartásuk biztosítása érdekében. A Background Effects of Students – Today (BEST 2020) kutatásban a Debreceni Egyetem hallgatóinak családdal és munkával kapcsolatos attitűdjeit vizsgáltuk a családszerkezet függvényében, kitérve a gyermekkori meseolvasási tapasztalatokra. A demográfiai kérdések mellett a család szerkezetében történt változások, a gyermekkori meseolvasási szokások, valamint a munkavállalással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára került sor (N=159). A hallgatók 25,6%-ának elváltak a szülei, 24,3%-uk az édesanyjával nőtt fel. 86,5%-uknak olvastak gyermekkorában mesét, többnyire (75%) minden nap, jellemzően az édesanyák. A gyermekkori meseolvasási tapasztalatokban nem áll fenn jelentős különbség a családszerkezet alapján (p=0,322). Bár az elvált szülők gyermekei körében magasabb a munkavégzés aránya, a jelentős különbség az első munkavállalás életkorában található. Az eredmények alapján a szülők az egyetemi tanulmányokat igyekeznek legalább részben támogatni, egyéb erőforrásokat azonban feltehetően nem tudnak biztosítani, amely munkavállalásra késztetheti a tanulókat. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a család szerepe a fiatalok korai munkavállalásában is jelentős, a család szerkezetében beállt változás pedig növeli az egyetemi tanulmányok melletti munkavállalás arányát, amelynek hátterében elsősorban a család financiális állapota áll.