A sejtblokk technika a testüregi folyadékok citológiai vizsgálatánál elengedhetetlen kiegészítő módszer, mely a minta teljes archiválásán túl, lehetővé teszi a szövettanhoz hasonló immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzését. Magyarországon általánosan elterjedt az agargél módszer, mert költséghatékony és viszonylag gyorsan, pár lépésben szilárd hordozómédiumba tudjuk juttatni a sejteket. Előnyei mellett hátránya lehet, hogy idővel, a használatából adódóan a levegőben található gombafajok kontaminációja megfigyelhető a vizsgált mintákban. A folyékony agargél túlmelegedve károsítja a fehérjéket, viszont alacsony hőmérsékleten hozzáadva a mintához a sejtek diszperziója nem lesz homogén. A Collodion Bag technika során alkalmazott collodion, centrifuga csőbe helyezve annak falán polimerizálódik. A polimerizációt követően a maradék oldatot eltávolítva kibéleli a csövet. Ezen csőben centrifugálva az üledéket a felülúszó leöntése után, a cső faláról leválasztható a polimerizálódott "zsák". A Collodion Bag anyaga a szokványos szövet víztelenítés során nem oldódik fel, így a sejteket egyben tartja és a sejtblokk technikai kivitelezésére alkalmassá teszi. Vizsgálatom célja, hogy a testüregi folyadékok már megsemmisítésre szánt maradékaiból mindkét technikával sejtblokkot készítek, összehasonlítom a két módszer kivitelezésének időtartamát és alkalmazhatóságát a rutin hisztotechnika során. Továbbá, célom a minták sejtdússágának és immunhisztokémiai eredményeinek összevetése. A vizsgálat során 100 anonimizált minta került feldolgozásra collodion bag és agaróz-gél sejtblokk módszerrel, így összesen 200 sejtblokk került vizsgálatra. Az elkészült sejtblokkokból készült metszeteken polimer alapú technikával immunhisztokémiai reakciók kerültek elvégzésre. A vizsgálat során tapasztaltuk, hogy a collodion bag módszer gyorsabban és egyszerűbben kivitelezhető az agar-gél módszerhez képest, a rutin hisztotechnikába beilleszthető. A collodion módszerrel készült sejtblokkok átlagosan 92,02%-kal több sejtet tartalmaznak az agar-gél technikával készített sejtblokkokhoz képest, egy 40X-es nagyítású látótér átlagosan 89,93%-kal több sejtet tartalmaz a collodion módszerrel készült metszetek esetén. Nem utolsó sorban, a collodion technikával készült metszeteken az immunhisztokémiai reakciók az agar-gél módszerhez hasonlóan adekvát reakciókat tapasztaltunk. A fenti eredmények alapján a Collodion Bag technika jól alkalmazható a minta sejtdússága miatt, továbbá a prediktív és prognosztikai faktorok meghatározása szempontjából alkalmazása javasolt.