Svájc gazdasága: Külföldi közvetlen befektetések

dc.contributor.advisorSzanyi, Miklós
dc.contributor.authorCseh-Szakál, Gyöngyi
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-04-08T08:10:41Z
dc.date.available2013-04-08T08:10:41Z
dc.date.created2013
dc.date.issued2013-04-08T08:10:41Z
dc.description.abstractA dolgozat a XXI. század egyik legfontosabb témáját, a külföldi közvetlen be-fektetéseket dolgozza fel, Svájcot állítva a központba. Svájc a különleges helyzetével, semlegességével jó alap annak vizsgálatára, hogy hogyan fonódnak össze a mai világ országai gazdasági szinten, hogyan tűnnek el, szélesednek ki az országhatárok például a transznacionális vállalatok által. Svájc különlegessége abban rejlik, hogy míg saját magát módszeresen távol tartja, mind a külföldi konfliktusoktól, mind a politikai-gazdasági integrációktól, addig ő maga is több kanton gazdasági-politikai szövetsége. A mai modern világot csak is a globalizáció keretei között lehet értelmezni, fon-tosak az államok közötti interdependenciák, melyeket leginkább a tőkemozgásokkal lehet leírni. A legtöbb tőkét transznacionális vállalkozások mozgatják meg. Svájc meg-lehetősen jól el van látva külföldről áramló tőkével, és ő maga is jelentős befektetéseket eszközöl külföldön. Svájcnak számos előnye származik a beáramló tőkéből. Jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez, adót fizetnek, munkahelyeket teremtenek. Svájc igen vonzó a tőkeszámára, előnyös adórendszere, politikai-gazdasági stabilitása, magasan kvalifikált szakemberei és kiváló infrastruktúrája miatt. Ha Svájc tőkebefektetéseit vizsgáljuk kitűnik, hogy a célállomás megfelel a nemzetközi trendnek és jelentős tőkét visz az ázsiai földrészre, mindenek előtt Kínába. 2010-2011 között duplájára nőtt az itteni befektetések száma. Ha pedig a kiáramló FDI-t szektorálisan vizsgáljuk, elmondható, hogy a szolgáltatások a tőkeállomány majd 70 %-át birtokolják. A foglalkoztatottak tekintetében is a legjelentősebb növekedés Ázsiában volt tapasztalható. A Svájcba érkező tőke viszont 2010 és 2011 között harmadára gyökkent. Ez a jelentős tőkekivonásokkal magyarázható. Valamint azzal, hogy a pénzügyi intézmények és hol-dingok jelentősen csökkentették befektetéseiket a 2010-es évihez képest. Ha a beáramló tőkét vizsgáljuk, akkor itt is megfigyelhetjük a tercier szektor jelentős fölényét. A transznacionális vállalatok a foglalkoztatás terén is kiveszik részüket, a munkavállalók 11%-át foglalkoztatják. Az általános tendenciák miszerint a fejlődő országok egyre inkább bekapcsolód-nak a világgazdaságba, valamint a szolgáltató szektor térnyerése megfigyelhető Svájc tekintetében is. Svájc gazdaság jelentősen függ a világ más szereplőitől, számos pontos kapcsolódik a többi országhoz, mind az export-import, mind pedig a tőkemozgások te-kintetében is. A világ változásával, a fejlődő országok felzárkózásával azonban egyre több versenytársa akad Svájcnak, ami a tőkevonzását illeti. Annak ellenére, hogy az egyik legfejlettebb gazdaságot tudhatja magáénak, Svájc is jelentős kihívások elé néz a jövőben, ha fenn akarja tartani a jelenlegi vezető pozícióját.hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.coursegazdálkodási és menedzsmenthu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/163727
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectSvájchu_HU
dc.subjectközvetlen tőkebefektetésekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Világgazdasághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleSvájc gazdasága: Külföldi közvetlen befektetésekhu_HU
Fájlok