Válságok hatása a jegybanki működésre
Absztrakt
Dolgozatomban a fő célom a 2008-as világválság által bemutatni és összehasonlítani az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió válságkezelési megoldásait. Szakdolgozatom első részében bemutatom a 2008-as világválság kirobbantó okait, kitérek azokra a jelekre, amelyek alapján egyesek előre látták a krízis bekövetkeztét, továbbá a kiterjedésére és hatására a világban. A második részben bemutatom az USA jegybankja, vagyis a Federal Reserve (FED) működését, valamint az állam a válság kezelése érdekében hozott intézkedéseit. A továbbiakban az Európai Központi Bank (EKB) válságkezelését mutatom be, kitérve az Európai Unió erre vonatkozó szabályozásaira, az Európai Monetáris Unió létrejöttére, illetve olyan anomáliákra és lehetetlenségi tételekre az Unió szabályrendszerében, amelyek kapcsán komoly kérdések merültek fel. Végül pedig áttekintem az EU által eszközölt szerkezeti, illetve intézményi változtatásokat, amelyek a recesszió kezelését, illetve a jövőbeli válságok elkerülésére szolgáltak. Az összehasonlítás során továbbá foglalkozom azzal az eltéréssel, hogy míg USA jegybankjának elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint teljes foglalkoztatottság elérése, addig az EU-s jegybankok elsődleges célja csupán az árstabilitás elérése és fenntartása, nem szerepel kitűzött célként a teljes foglalkoztatottság elérése. Szakdolgozatom tematikájának azért választottam a válságokat, illetve azok kezelésének módszereit, mivel napjainkban is épp egy recesszió közepette élünk, és bár a jelenlegi helyzet nem annyira súlyos, mint a 2008-as válság idején, de valószínűleg még hosszú éveken keresztül érezni fogjuk a járványhelyzet világra gyakorolt hatását.