Az autoimmun betegségek egy ritka fajtája a kevert kötőszöveti betegség. Dolgozatomban ezzel a betegséggel és a fogászati vonatkozásaival foglalkoztam részletesebben.

Az autoimmun betegségek gyakran járnak olyan manifesztációkkal, melyek a szájüregi képleteket érintik és ezek sokszor tipikusak illetve gyakori, hogy bevezető tünetként jelennek meg, így szerepünk van a fogorvosoknak is a beteg kezelésében és akár a diagnózis felállításához is hozzájárulhatunk azzal, hogy a beteg tüneteire felfigyelve megfelelő szakorvoshoz utaljuk.

Ez a kórkép egy több szervet érintő, úgynevezett poliszisztémás autoimmun megbetegedés melyben aktív és nyugalmi szakaszok követik egymást. Ilyen még az Ssc, az RA, a PM/DM is. Sőt ezen betegségek tünetei keveredhetnek is egymással. Legfontosabb tünetei a bőrtünetek közül a Raynaud jelenség, kézhátduzzanat, ujjak kolbászszerű megvastagodása és a sclerodactylia. A végtagok proximális kisízületeit érinti a polyarthritis/polyarthralgia, reggeli ízületi merevség, fájdalom. Izmokat érintő tünet a myositis, amely szérum kreatinin-kináz emelkedéshez is vezet. Súlyos pulmonális manifesztációja a PAH, melyet a tüdő kis és középnagy artériáinak obliteraciója okoz és következményes jobbkamrai nyomásterheléshez vezet. De a gyulladás magát a tüdőparenchymát is érintheti. Oesophagusdysmotilitás és refluxbetegség a gasztrointesztinális rendszert érintő leggyakoribb tünet. A trigeminus neuralgia pedig tipikus idegrendszeri tünete a betegségnek.

Számunkra azonban a legfontosabb az orális tünetek ismerete és kezelése. Ezek közül a legtipikusabbak a nyh-t érintő fekélyes elváltozások, candida infekciók, kiterjedt karieszes léziók, melyek olyan területeket is érintenek melyekre egyébként nem jellemzőek (incisalis, cervikális és csücsök kárieszek). De megjelenhet még dysgeusia, macroglossia, égő száj, nyelési nehezítettség, fogágybetegség, TMI-t érintő osteoarthritis és késleltetett sebgyógyulás is. Ez mind összefügg azzal a ténnyel, hogy a nyálmirigyek működése csökkent és ezért a legtöbb esetben xerostomia jellemzi a betegséget, illetve azzal, hogy a betegek védekezőképessége csökkent.

A gyakorló fogorvos számára fontos, hogy tudomást szerezzen a betegségről az anamnézisfelvétel során. Ezek a betegek a tünetek széles skáláját produkálhatják és ennek megfelelően gyógyszerszedési protokolljuk is igen eltérő lehet. Ezért oda kell figyelnünk a gyógyszer interakciókra, veseérintett betegeknél a gyógyszerek adagolásával is vigyázni kell. Egyes kardiális manifesztációknál pedig infektív endocarditis profilaxis szükséges invazív beavatkozásokhoz. Fontos, hogy a mukokután léziókat gyógyítsuk és definitív kezelést nyújtsunk a fej-nyak régiót érintő fertőzések esetén. Mindenekelőtt azonban törekedjünk egy gyulladásmentes állapot elérésére és fenntartására azáltal, hogy szájhigiénés tanácsokkal látjuk el betegünket és néhány havonta fogkőeltávolítást végzünk, mert a szájüregi gyulladások (gingivitis, parodontitis, periodontitis) krónikus formái a betegséget aktív fázisba hozhatják. Ezekkel segíthetjük betegünket egy jobb életminőség eléréséhez.