A Veszedelmes viszonyok című regény egy titkokból, manipulációból és hatalmi játszmákból épülő világot tár az olvasó elé. Dolgozatomban azért erre a műre esett a választásom, mert úgy gondolom, hogy a társas viszonyainkban ma is erősen jelen vannak ezek a vonások, valamint érdekesnek tartottam, hogy a 21. századi olvasó számára is kifejezetten szórakoztató és izgalmas lehet egy 18. századi levélregény. Mindemellett elgondolkodtatónak találtam azt a kérdést, hogy hogyan lehet egy ilyen terjedelmes, levelekből építkező művet színpadra vinni. Az elemzésemben beszámolok ennek komplexitásáról és nehézségeiről is, valamint arról, hogy milyen nehéz rekonstruálni egy olyan színházi darabot, amely az előadás idejében csak akkor és ott létezik, abban a formájában akkor az egyszer látható és élhető át. Bevezetéseképpen először áttekintem a regény tartalmát, majd a mű időbeli és műfaji elhelyezéséről lesz szó, a 18. századi francia levélregények jellemzőiről. Ezután az adaptációs lehetőségeket és az előadáselemzések nehézségeit vetem górcső alá. Ezt követően egy átfogóbb képet kívánok adni a színházról, annak eredetéről, említést teszek a francia klasszicizmus idején jelen lévő színházról, majd szót ejtek a színészekről, a nézőkről és ennek a két csoportnak a kapcsolatáról. A színdarab elemzésekor szeretnék részletesen kitérni a rendezői megoldásokra, a szimbolikus tárgyakra, a színészi játéra, és a dramatizált történetre, valamint a színház nyújtotta lehetőségekre, és arra is, hogy hogyan lehet ugyanazt a történetet más médiumokon keresztül befogadni. Végül összevetem a színdarabot a regénnyel, kifejtem a különbségeket, és megemlítem a színdarabból kihagyott szereplőket is. A dolgozatom végére arra mutatok rá, hogy milyen tényezők okozták a legnagyobb kihívásokat az előadás elemzésekor, valamint további adaptációkat említek meg.