A distalis humerus törések diagnosztikája és kezelése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTurchányi, Béla
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorMolnár, Péter
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentBarkaszi, Árpád
dc.contributor.opponentBazsó, Tamás
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Klinikahu_HU
dc.date.accessioned2022-08-29T08:27:31Z
dc.date.available2022-08-29T08:27:31Z
dc.date.created2022-05-18
dc.description.abstractA distalus humerus törések napjainkban is diagnosztikus és terápiás kihívást jelentenek, az implantátumok és műtéti technika ugrásszerű fejlődése ellenére. A terápia célja a megfelelő könyökízületi funkció visszanyerése és a sérüléshez mérten a legkedvezőbb életminőség biztosítása. Diplomamunkámban áttekintettem a distális humerus törések kialakulásának mechanizmusát és epidemiológiai sajátságait. Kitértem a törések diagnosztikájára valamit a gyermek és felnőtt törésosztályozási rendszerekre. Továbbá bemutattam a törések kezelésének leggyakoribb konzervatív illetve műtéti megoldásait. Emellett retrospektív vizsgálatot végeztem a Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai- és Kézsebészeti Osztályán. A vizsgált időszakban (2018.01.01-2019.12.31) a betegek distalis humerus törésének dokumentációját, röntgen leleteit és kontroll vizsgálatai elemeztem és hasonlítottam össze szakirodalmi és nemzetközi adatokkal. A vizsgálat során három korcsoport specifikus vizsgálati csoportot hoztam létre, amely a 0-14, 15-65 és 65 év fölötti korosztály. Összesen 107 osztályos felvételre került beteg adatait osztályoztam a következő kategóriák szerint: AO töréstípusok, dislocatio irányultsága, a törés kialakulásához vezetető erő behatás nagysága, a konzervatív illetve műtéti kezelés típusa és a terápia kimenetele. A vizsgálati eredményeket tekintve a gyermekkorban bekövetkezett sérülések több mint felénél nagy energia behatás vezetett a törés kialakulásához, ezzel ellentétben az idős korosztály kevesebb, mint egy harmadánál volt az erőbehatás nagy erejű. A törések típusát vizsgálva az életkor előrehaladtával egyre nagyobb számban jelennek meg a C3 típusú törések ezzel párhuzamosan az invazív beavatkozások száma is jelentősen nőtt. A témához kapcsolódó tanulmányok és eredményeim azt igazolják, hogy az intraarticularis törések bekövetkezéséhez nagymértékben hozzájárult az idős betegek rossz csontállománya. A műtéti megoldások tekintetében a vizsgált betegek között nem találtam jelentős eltérést a minimál-invazív beavatkozások (percután tűzés, feltárásban végzett K-drót, csavaros osthesynthesis), és a lemezes rekonstrukciók között. Bár a törés kezelés eredményében elsődleges az anatómiai viszonyok helyreállítása, de amennyiben ez lehetséges a kevésbé invazív eljárás választandó, mivel a terápiás eredményben releváns eltérés nem volt észlehető.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/336834
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectDistalis humerus törések, supracondylaris fracturahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA distalis humerus törések diagnosztikája és kezelésehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)