A rákellenes hatású félszendvics fémorganikus ruténium(II)-vegyületek a szervezetbe kerülve kölcsönhatásba léphetnek a vérszérum kis- és nagy molekulatömegű alkotóival. Így merült fel a nagy bázicitású kén-donoratomot tartalmazó DL-cisztein kölcsönhatásának vizsgálata a [(η6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+-kationnal. A cisztein mellett két másik modellvegyületének (CysMe, AcCys) komplexképző sajátosságait is megvizsgáltuk. A [(η6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+-CysMe rendszer esetében, a lúgos tartományban feltehetően a fémion hatására bekövetkező ligandum hidrolízis miatt irreverzibilis, lassú folyamatok játszódtak le, így csak a savas pH-tartomány értékelése volt lehetséges. Ezen a szakaszon egy- és/vagy kétmagvú, nagy stabilitású komplexek keletkeznek, melyekben a ligandum [S,N] koordinációval öttagú kelátot valósíthat meg. A [(η6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+-AcCys rendszerben képződő kénhidakkal összekötött kétmagvú [Ru2A2] részecske szerkezetét a félszendvics ruténium(II)-ion merkaptoszukcináttal képzett komplexének egykristály röntgendiffrakciós szerkezete alapján feltételeztük. A komplexben [S,O] koordinációval hattagú kelátok jöhetnek létre, viszont a lúgos tartományban a hidroxidion a koordinálódó karboxilátcsoportokat kiszoríthatja. Olyan komplex keletkezhet ([Ru2A2H-1]-), melyben a hidroxidion egyszerre két fémionhoz is kötődhet, így a meglévő két kénhíd mellett a [{(η6-p-cimol)Ru}2(µ2-OH)3]+ részecskéhez hasonló triplahidas dimer szerkezet alakulhat ki. A [(η6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+-Cys rendszerre kapott eredmények alapján feltételezhető, hogy a [RuA] komplexben a cisztein háromfogú ligandumként, [S,N,O] koordinációval kötődik a ruténium(II)-ionhoz. Feltehetően két ilyen egység kénhidakon keresztül fémionfelesleget is meg tud kötni, [Ru3A2]2+ összetételű, nagy stabilitású komplexet létrehozva. A Cys és az AcCys fiziológiás körülmények között is képes megakadályozni a félszendvics ruténium(II)-ion hidrolízisét.