A méz évezredek óta fontos édesítőszer és táplálék kiegészítő. Magyarországon is régre nyúlik vissza a méztermelés fortélya. Napjainkban előkelő helyet foglal el méztermelésünk világviszonylatban. Ezért is fontos a megfelelő minőségű méz előállítása. Az előállítás során előfordulhatnak olyan kezelések, melyekkel a minőségi paraméterek romlását okozhatjuk. Ilyenek közé tartozik a nem megfelelő melegítési eljárás is. A méz melegítését a megfelelő technológiai eljáráshoz megadott 40-45 °C-on kell elvégezni. Ennek fényében tűztem ki célul a virágméz minőségi paramétereinek vizsgálatát. A virágmézet különböző hőmérsékleteken melegítettem megadott időtartamokban. Így a mézben lejátszódó változásokat tudtam ábrázolni az idő függvényében. A vizsgálataim során figyelmet fordítottam a méz HMF-tartalmának, prolin tartalmának, diasztáz-aktivitásának, összes fenolos vegyület tartalmának és az összes flavonoid tartalmának meghatározására. Az eredmények kiértékelésénél figyelembe vettem a Magyar Élelmiszerkönyv által megadott határértékeket és egyes esetekben a nemzetközileg elfogadott határértékekhez viszonyítottam. Vizsgálati eredményeim egyes elemei más szakirodalmak által említett adatokat igazolták. Ezek közé tartoznak HMF mérése során kapott érték is. Ebben az esetben látszódott, hogy a magas hőmérséklet a HMF termelődését felgyorsítja, ezáltal adott időn belül nagyobb mennyiségben lesz jelen a mézben. Itt csak alacsonyabb és rövid ideig való hőkezelés a célravezető. A diasztáz-aktivitás is igazolta az alacsonyabb hőmérsékleten való kezelést, mert így érhető el a legkisebb mértékű enzim inaktiválódás. Mindkét esetben a magas hőmérséklet drasztikus és gyors változást okoz a mézben.A prolin tekintetében figyelembe kellene venni, hogy csak a rövidebb melegítési eljárásoknál javaslott az alacsonyabb hőmérséklet. Abban az esetben, amikor a melegítés több időt vett igénybe a magasabb hőmérsékleten történő kezelés bizonyult jobbnak, de ezen eredmény alátámasztásához további vizsgálatokra van szükség. Az összes fenolos vegyület vizsgálata is azt a tényt támasztja alá, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten való kezelés kíméletesebb. Hosszabb távú melegítésnél jelentős különbségeket tapasztalhatunk, ha nem megfelelő kezelést alkalmazunk. Ennek ellentmondó eredményt produkált az összes flavonoid vizsgálata. Ebben az esetben még rövid távú melegítésnél is a megadott 40-45 °C-os hőkezelés nagyobb károkat okozott, mint a 10-20 °C-kal magasabb eljárás. Hosszabb távon egyöntetűvé váltak az eredmények. Észre kell venni azt a tényt, hogy a mézben lévő értékes anyagok a kezelések során károsodnak. Ennek elkerülése végett nagyobb figyelmet kell fordítani az eljárásokra. A melegítés során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes paraméterek különböző hőmérsékleten másképp változnak. A hőkezelésekre nagyobb figyelmet kell fordítani, esetleg a kezelés során a hőmérséklet változtatásával jobb eredményeket lehet elérni, de ez további vizsgálatokat igényel, melyek más mézfajtákra is kiterjednek.