Diplomamunkám témája felöleli az egész magyar energiapolitikát a rendszerváltozás-tól kezdve a mai helyzeten át a távoli jövő kilátásaiig bezárólag. A dolgozat öt részéből az elsőben ( a bevezetésben) áttekintem, mi vonzott a témában, miért érdekes ez és miért kell foglalkozni vele. Az energiapolitika egy ágazati gazdaságpoliti-ka, ez indokolja e téma közgazdasági karon való elemzésének létjogosultságát. A világ válto-zóban van, energiakészleteink szűkösen állnak rendelkezésre és bizton állítom, nagy változá-sok elé nézünk az energiagazdálkodás területén. A második rész az energiapolitika fejlődését vázolja fel. Az első alfejezetben rakom le a fogalmi alapokat: mit értünk energiaszektor, energiaellátás alatt, nagy vonalakban milyen jellemzőket örököltünk a régi rendszerből, mik voltak azok a kulcsmotívumok, melyek meg-határozták az energiapolitika fejlődését. Ezek után rátérek az energiapolitika fogalmára, tar-talmára, jelentésére és történeti fejlődésére is. Leírom, milyen alapelvek szolgálnak zsinór-mértékül a következetes energiapolitika alakítói és gyakorlói számára. A második alfejezet az energiaellátás biztonságának kérdését veszi górcső alá: áttekinti azokat a főbb lépéseket, me-lyeket hazánk tett a felé, hogy az energiaellátás a fogyasztók mindenkori igényeit folyamato-san, teljes mértékben és biztonságosan kielégítse. Ennek kapcsán szót ejtek egy másik alap-követelményről, a kötelező nyilvánosságról is, mely nélkül az energiaellátást célzó tevékeny-ségek, beruházások lezajlása egy jogállamban elképzelhetetlen. A harmadik alfejezet energia-politikánk fejlődésének újabb kritikus mozzanatát veszi szemügyre: a szektorban végrehajtott privatizációt. A kérdés kapcsán igyekeztem eltávolodni a napi politikai csatározások zajától, de a téma megítélésére ezek súlyos árnyékot vetnek. A negyedik alfejezetben az energiake-reskedelem képezi vizsgálódásom célpontját: a világpiaci helyzet tükrében megvizsgálom, hogyan jellemezhetjük a főbb energiahordozók piaci forgalmát. A második rész utolsó alfeje-zetében pedig szót ejtek egy olyan energiaszolgáltatásról, mely az energiakereskedelem tárgykörébe esik, ám speciális jellege miatt nagyobb lélegzetű vizsgálódást igényel: ez a táv-hőszolgáltatás. A harmadik részt teljes egészében a piacnyitással kialakult mai helyzet ismertetésének szenteltem: a villamosenergia- és a földgázellátás időszerű kérdéseire kaphat választ az érdek-lődő Olvasó. A szabályozás újszerűségének bemutatása után következik a felügyelet (Magyar Energia Hivatal) és a megvalósulás tapasztalatainak áttekintése. Ehhez abban a kivételes sze-rencsében volt részem, hogy betekintést nyerhettem egy nagy nemzetközi villamosenergia- és földgázkereskedő cég (E.on) és egy magyarországi energiakereskedő által megkötött szabad-piaci vételezési szerződésekbe, lehetőségem volt továbbá tanulmányozni egy németországi szabadpiaci energiavásárlás szerződését is, ám azokról csak olyan tapasztalatok közléséhez járultak hozzá a felek, amelyek nem képezik üzleti titok tárgyát. A tárgyalás utolsó része a negyedik, ebben a hosszú távon fenntartható fejlődés kívá-nalmait ecsetelem. Bőségesen esik szó itt a környezetvédelemről és az energiahatékonyságról, mint két legfőbb módról, hogy növekedésünket fenntarthatóvá tegyük. Az e téren ránk váró jövőbeli feladatok tárgyalásával zárul a dolgozat értekező része, melyet az összefoglalás kö-vet. A tanulmányom végén az összefoglalásban igyekszem csokorba szedni azokat a tanul-ságokat, mondanivalókat, melyek leszűrése meglátásom szerint a dolgozatról kialakult képre felteszik a pontot.