Az emberi környezethez kötődő különböző bagolyfajok természetvédelmi helyzete és megítélése a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben

Dátum
2011-11-03T13:35:36Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Egy – két faj kivételével sajnos elmondható, hogy manapság a bagolyalakúak rendje egy ritkuló rend, illetve, hogy a bagolyvédelemre még ma sem fektetnek megfelelő hangsúlyt az emberek. Ezt az érdektelenséget napjainkban is befolyásolják a hozzájuk fűződő babonák. A hiedelmek által a baglyokat a nemszeretem állatok közé sorolták, illetve sorolják még ma is az emberek, így sok madár esett és még esik áldozatul az emberek félelmének, tudatlanságának köszönhetően. Vizsgálataim során törekedtem arra, hogy minél több információt gyűjtsek az emberek bagolyfajokkal kapcsolatos ismereteiről, a különböző baglyokhoz való viszonyulásukról. Az adatgyűjtést egy 20 kérdésből álló kérdőív segítségével végeztem, amit a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó településeken töltettem ki az emberekkel. A kérdőívezés három hónapot vett igénybe, majd a feldolgozás, kiértékelés követte. A kérdőívek értékelése során arra a következtetésre jutottam, hogy sajnos még napjainkban is jelen vannak az emberekben a babonás félelmek, amelyek által negatívan viszonyulnak a baglyokhoz. Azonban jó hírként mondható el, hogy kialakult egy olyan réteg, aki akar is valamit tenni a baglyok védelméért, bekapcsolódik önkéntes munkákba, segíti a természetvédelmi őrök munkáját; kéri, hogy költőládát helyezzenek ki a tulajdonában lévő területeken. Véleményem szerint a legfontosabb megoldás lenne a babonák megszüntetése érdekében az általános iskolában történő ismeretterjesztés a bagolyfajokról. Ennek az újdonság iránt fogékony korosztály számára be kellene mutatni, hogy régen miként alakultak ki a manapság is köztudatban lévő babonák, és miért nem állják meg a helyüket.

Leírás
Kulcsszavak
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, kérdőív, gyöngybagoly, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly
Forrás