Bevezetés: A kávé- és egyéb koffeintartalmú italok fogyasztása világszerte népszerű. Nincs ez másképp hazánkban sem. Leggyakrabban élénkítő hatása miatt fogyasztjuk, így nem meglepő, hogy népszerű italok az egyetemisták körében is. A koffeinfogyasztás gyakran köthető más élvezeti szerek használatához, leggyakrabban a dohányzáshoz társul. A koffein élénkítő hatás mellett számos egyéb, egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatással rendelkezik, illetve a koffeintartalmú italok közvetett módon hatással lehetnek az egyéb táplálkozási szokásainkra is. Célkitűzés: A diplomamunkám célja az volt, hogy felmérjem egyetemünk hallgatóinak táplálkozási szokásait. Emellett részletesen vizsgáltam a koffein tartalmú italok fogyasztásának gyakoriságát, illetve annak motivációját, valamint kitértem a dohányzási szokásokra is. Irodalmi áttekintés: Számos szakirodalmi cikk foglalkozik az egyetemisták körében végzett táplálkozási szokásokat felmérő vizsgálattal, a koffeinfogyasztás és a dohányzás közötti összefüggéseivel. Egyes vizsgálatok szerint az egyetemisták körében gyakori a rendszertelen étkezés, bár önmaguk táplálkozását átlagosnak, vagy a felettinek értékelik. Gyakori körükben a koffeintartalmú italok fogyasztása, ehhez kapcsolódóan pedig gyakran dohányoznak. Nemek közötti elosztás szerint a nők gyakrabban fogyasztanak koffeintartalmú italokat, mint a férfiak. Az egészséges táplálkozás hazai irányelveit az MDOSZ Okostányérja foglalja össze, illetve ennek gyakorlati megvalósításhoz jó támpont a közétkeztetési szabályokat tartalmazó EMMI rendelet. Módszertan: A vizsgálathoz online elérhető kérdőívet használtunk, melyek a közösségi médián keresztül terjesztettünk. Részletesen kitért a táplálkozási szokásokra, koffeinfogyasztás módjára, gyakoriságára, motivációjára, valamint a dohányzási szokásokra is. A begyűjtött adatok elemzésekor alkalmaztuk a Khi-négyzet próbát és gyakorisági mutatókat is. Eredmények: Az online kérdőívet összesen 321 hallgató töltötte ki. Az elemzések alapján elmondható, hogy a kitöltők jelentős része átlagosnak, vagy a felettinek értékelte a táplálkozási szokásait. A begyűjtött adatok részletes elemzése során azonban alulmaradt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az ajánlásokban foglaltakhoz viszonyítva, valamint gyakori volt a nassolás is. A nemek közötti eloszlás szerint a nők gyakrabban fogyasztanak koffeintartalmú italokat. Motivációt tekintve leginkább az élvezeti érték miatt, valamint élénkítő hatásuk miatt fogyasztják. A dohányzás és a koffeinfogyasztás a mi vizsgálatunk esetében is összefüggésbe hozható, ugyanis a dohányzók körében gyakoribb volt a koffeinfogyasztás is. Megbeszélés: Összességében elmondható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatóságára a szakirodalomban fellelhető hallgatói csoportokra jellemző táplálkozási szokásokat találtunk. A saját táplálkozási szokásaik megítélése, valamint koffeinfogyasztási és dohányzási szokásaik szintén a más a vizsgálatokban szereplő egyetemistákra jellemzően alakultak. Mindezeket alapul véve a hipotéziseink többsége beigazolódott a vizsgálat során.