A 20. századi berettyóújfalui vőfélyrigmusok textuális és funkcionális elemzése

Abstract

Jelen dolgozatomban elsősorban a bihari régió három településének vőfélyverseit elemzem. Elő- ször arra próbálok meg választ keresni, hogy az egyes települések versei mennyire hasonlítanak egymásra? Az egyes településeken milyen rigmustípusok maradtak fent? Mely alföldi vőfély- könyv változatra hasonlítanak a legjobban? Hol alkalmaznak adjekciót és hol detrakciót? Mely verseknél fedezhetjük fel az egyéni leleményességet? Munkám elkészítésekor Tóth Arnold és Keszeg Vilmos módszereit használtam fel. Először a Keszeg Vilmos által 2008-ban megjelent tanulmányban használt csoportosítást vettem alapul, majd ennek segítségével elvégeztem a vő- félyversek funkcionális csoportosítását. A második szakaszban a versek szövegfilológiai és tar- talmi vizsgálatát végeztem el. Ezután, a harmadik fázisban meglevő vőfélykönyvek segítségével megpróbáltam bebizonyítani azt, hogy ezek egy közös forrásból eredeztethetők, és hogy a táji apróbb eltérések csak a vőfélyek leleményességének köszönhetők. Az általam vizsgált települé- sekhez kapcsolódva arra a következtetésre jutottam, hogy az egyes települések között vannak hasonlóságok a vőfélyversek között. Az összes vőfélyrigmus közt viszont nem lehet felfedezni egyezéseket. A vőfélyrigmusok elégé vegyesen maradtak fenn az utókor számára. Annyi már most megállapítható, hogy Váncsodon és Berettyószentmártonban észrevehető volt a Vetró-féle rigmusok néhány sora, eleme a vőfélyversekben.