Rozsály – Ahol minden a f(F?)öld körül forog

Dátum
2012-12-13T08:18:39Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Hazánk északkeleti csücskében, a komplex programmal segítendő hátrányos helyzetű Fehérgyarmati Kistérségben, a hármas határ mentén fekszik a médiában sikereiről elhíresült Rozsály község. Sikere annál is inkább figyelemre méltó, mivel ez egy leszakadó, perifériális, rurális térség. Rozsályt számos forrás említi ökofaluként, illetve ennek kritikájával is találkoztam. Kiemelt célként tűztem ki azt is, hogy megvizsgáljam, Rozsály valóban ökofalunak tekinthető-e? Dolgozatomban a szakirodalmi feldolgozás során tisztáztam mik is pontosan az ökofalvak, mit nevezünk helyi gazdaságfejlesztésnek, illetve a két fogalomkör kapcsolatrendszerét is igyekeztem feltárni. Ennek előzményeként fontosnak tartottam a mindkét fogalomkört érintő fenntarthatóság definícióját, történetét is ismertetni. Ezek után a szekunder adatgyűjtés, illetve mélyinterjúk alapján a vidék hármas funkciója szerint megvizsgáltam, milyen adottságokkal rendelkezik, s milyen tendenciák játszódnak le a településen, illetve ezek minek köszönhetőek. Mivel az ökofalvak kapcsán az ökológiai szempontokat tartom a legfontosabbnak, s mivel véleményem szerint e közösségek elsősorban a Föld, környezetünk védelmére, a fenntartható életmód folytatására jöttek létre, ezért fontosnak tartottam vizsgálni a település ökológiai lábnyomát. Mindezt kérdőívezés segítségével igyekeztem felmérni. Az ökofalvak 4 dimenziójának mentén vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy Rozsály a szociális/közösségi dimenzió, a kulturális/spirituális dimenzió szempontjából teljes mértékben megfelel az ökofalvakkal szemben támasztott követelményeknek. A gazdasági dimenzió szintén viszonylag fejlett, bár ezen a területen még lehetne fejleszteni. Az ökológiai dimenzió az, amely miatt Rozsály nem nevezhető ökofalunak, helyesebb az ökofalu kezdemény elnevezés. A településen elsősorban helyi gazdaságfejlesztés figyelhető meg, bár igyekeznek figyelni az ökológiai szempontokra is. Az ökofalvak kapcsán egy fontos szempont, hogy a bennük élő emberek mind azért költöztek a településre, hogy az ökológiai szemlélet szerint élhessenek, hozzájáruljanak Földünk fennmaradásához. Ezzel szemben Rozsály lakossága már eleve adott volt, nem egy közös nézet alapján költöztek egy helyre hasonló életfelfogással rendelkező emberek. Ugyan Rozsály lakói is valódi közösséget alkotnak, ám nem a Föld védelme az elsődleges szempont, hanem közösségük fenntartása. Ahhoz, hogy az ökológiai dimenzió is teljes mértékben megvalósuljon, arra lenne szükség, 78 hogy minden egyes lakosnak ez legyen az elsődleges célja és nem a megélhetés. Természetesen az eddig elért eredmények is példaértékűek. Ha minden település így rendezkedne be, az is nagymértékben hozzájárulna a megfelelő méretű globális ökológiai lábnyom eléréséhez. A helyzetfeltárást követően a település elmaradottságának okait és azok ok-okozati összefüggéseit problémafa segítségével ábrázoltam. A problémafa alapján világossá vált, hogy a település központi problémája a munkanélküliség, mely elsősorban a felsőfokú végzettségűek lehetőségeinek beszűkülésének, a megtermelt áruk felvevőpiacának hiányának, vagyis a perifériára szorulásnak, a fejletlen turizmusnak és annak tudható be, hogy a településen kevés a rozsályi lakosok által működtetett vállalkozás. A problémafa alapján célfát készítettem, melyen a kitűzött célokat ábrázoltam. A nagyarányú foglalkoztatottság elérése érdekében meg kell oldani a felsőfokú végzettségűek problémáját, a régi térségszervező várossal, Szatmárnémetivel való kapcsolatfelvétel megvalósítása által meg kell teremteni a megtermelt áruk számára a felvevőpiacot, fejleszteni kell a turizmust, valamint el kell érni, hogy a településen megfelelő mértékű legyen a rozsályi lakosok által működtetett szolgáltató vállalkozások aránya. Véleményem szerint a település jövőképét illetően két irányban indulhat el, vagy egyre inkább megfelel az ökofalvak kritériumainak, vagy megtörténik a kapcsolatfelvétel a régi térségszervező településsel, a mára Romániához tartozó Szatmárnémetivel. Fejlesztések kapcsán a konkrét intézkedéseket illetően szükséges a megújuló energiaforrások bővítésére. Fontos lenne a tömegközlekedés kiépítése Szatmárnémeti felé. A sikeresebb kommunikáció érdekében javasolt az ukrán és a román nyelv oktatása az iskolában, illetve a Nyitott Tanulási Központ keretében felnőttek számára is. Az állati termékek értékesítésének megkönnyítése érdekében egy vákuumos csomagoló beszerzése szükséges. Szintén fontos a turizmus fejlesztése, ennek érdekében falusi vendégház kialakítása van folyamatban. A helyi termékek értékesítésének bővítése érdekében létrehozzák a „Szatmári Ízek Háza”-t. A legfontosabb azonban az eddig elért eredmények fenntartása, s szem előtt kell tartani, hogy ilyen körülmények között csak az a település maradhat fenn, amelyet valódi közösség népesít be!

Leírás
Kulcsszavak
Rozsály, Ökofalu
Forrás