Szekunder prevenciós profil ambulancia kialakításának hatása a lipidkontrollra myocardialis infarctus után: kezdeti eredmények
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az LDL-koleszterinszint célértéken tartása a verőér betegségek primer és szekunder prevenciójának kulcsfontosságú eleme. Miközben multicentrikus kontrollált vizsgálatok eredményei alapján a nemzetközi ajánlások egyre alacsonyabb célértékeket határoznak meg, hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendelkezésünkre álló, egyre hatékonyabb lipidcsökkentő terápia ellenére a korábbi szívinfarktuson átesett betegeknek is csupán töredékében sikerül megfelelő kontrollt elérni. Vizsgálatunk célja Egyetemünk Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján a postinfarctusos betegek szekunder prevenciójának javítása érdekében létrehozott új gondozási gyakorlat hatékonyságának vizsgálata az LDL-koleszterin értékek alapján. Klinikai adatbázisunk alapján a 2021. szeptember 1. és 2022. szeptember 30. között STEMI/NSTEMI miatt kezelt betegeink lipidparamétereikre, lipidcsökkentő terápiájukra, valamint a 12 hónapos halálozásra vonatkozó adatokat gyűjtöttük. Ezeket a betegeket már az újonnan létrehozott kardiovaszkuláris rizikó ambulancián ellenőriztük (intenzív utánkövetési csoport). Eredményeiket a 2019. január 01. és 2019. február 28. között STEMI/NSTEMI miatt felvett betegek (kontroll csoport) adataival hasonlítottuk össze, akiket a hagyományos utánkövetés szerint ellenőriztek. A halálozásra vonatkozó adatokat a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterből nyertük. Az intenzív utánkövetési csoportba 32 beteg (12 nő), míg a kontrollcsoportba 72 beteg (31 nő) került be. Az átlagéletkor a vizsgált csoportban alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban (59,03 versus 64,54). A 6 hónapos utánkövetésnél az intenzív utánkövetési csoportban a betegek 38%-ánál, 12 hónapnál pedig 49%-nál sikerült az európai ajánlásoknak megfelelő LDL koleszterin célértéket elérni, a kontrollcsoportban 6 hónap után ez az érték 3% volt, mely egy évnél sem változott. Az 1 éves mortalitás a vizsgálati csoportban 0, míg a kontrollcsoportban 6% volt. A kardiovaszkuláris rizikó ambulancián intenzív utánkövetés mellett kontrollált postinfarctusos betegeknél szignifikánsan magasabb arányban sikerült elérni az LDL- koleszterin célértéket, mint a hagyományos módon követett betegeknél. Az alacsony betegszám ellenére mortalitási adatokban is pozitív változás mutatható ki.