érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
The paper deals with recent discourses on poverty, exemplified by the case of Hungarian Romany community. For this purpose we first deduce from the theoretical framework of the underclass three way of viewing extreme poverty: the political-economic type that traces poverty back to developments of the whole society; the culturalistic type in which poverty is the result of certain behavioural deficiencies (the “culture”) of the poor; and the interdependency type that regards poverty as induced by factors in the society as a whole and perpetuated by poverty specific cultural elements of the poor themselves. In the second part of the study we discuss three fields of discourse with respect to the question of which of the mentioned types can be found there. In the field of social sciences it is preeminently the interdependency type which occurs, probably because of its capability to link many, even heterogeneous, observations. In public discourse – analyzed by considering an internet debate and two so-called scandals – the culturalistic type dominates: Romanies are poor, because they have Romany cultural (behavioural) deficiencies. The Romanies themselves mainly use elements of the political-economic type, explaining poverty in terms of general impoverishment, regional neglect, and group discrimination. Journal of Economic Literature (JEL) classification: I32, J15, J16, O15
Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13