A szólásszabadság mindenkori állapota a jogrendszer egészéről ad hű keresztmetszetet, tekintettel a felmerülő kérdések sokszínűségére, amelyek szinte valamennyi jogágat érintik, ezen felül pedig a társadalom, de legalábbis a közélet aktuális helyzetét is reflektálják. A kérdés az, hogy mit tekintünk fontosabbnak az egymással viaskodó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, egyenlőség, demokrácia közül, pontosabban azok milyen egyensúlyát, illetve melyik értelmezést választjuk? Koltay gondolatait idézve, „Az állam éppúgy nem tilthatja meg azt, hogy valaki azt hirdesse, a Föld lapos, mint ahogy a gyűlölködő kifejezéseket sem korlátozhatja.”, már a mondat is magában hordozza azt a problémát, hogy az állam, mint a közhatalom letéteményese, korlátozni kívánja a szabad vélemény alkotását, annak kifejezésre juttatását a külvilág felé. Az egyén tehát, ha gondolatát, véleményét megformálja, és esetlegesen a nyilvánosság előtt felvállalja, annak adott esetben büntetőjogi következményekkel kell számolnia azért a tartalomért, amelyet kinyilvánított.