Tudományos értekezésemen keresztül arra vállalkoztam, hogy a hazai szabályozás részleteinek feltérképezésével bemutassam a közlekedési delictumok legfontosabb kérdéseit. A dolgozat a száraz jogszabályi elemzésen túl elsősorban gyakorlati vizsgálódással fogja kifejteni külön-külön is és általános összesítő értelemben is a közlekedési bűncselekmények legfőbb jellemzőit. A szakdolgozat elsődleges célja, hogy egy feltett hipotézist próbáljon meg igazolni vagy cáfolni. Így kritikai megközelítéssel próbálom majd arra keresni a választ, hogy a hatályos Btk. mennyire tud a vonatkozó szabályozásával preventíven fellépni az emberi élet és testi épség védelmében. Természetesen ezek a válaszok közvetve lesznek tolmácsolva az olvasó felé, hiszen statisztikákon keresztül és olyan kortárs, neves jogtudósok véleményezésével kell a jogalkotó munkáját értékelni, amely hitelt érdemlően tud szerepelni egy ehhez hasonló diplomamunka hasábjain. Felépítését tekintve egy olyan kronológiára törekedtem, amely összehasonlító jelleggel fogja az első fejezetekben górcső alá venni a régi Btk. és az új Btk. szabályait is. Ennek megfelelően elengedhetetlen lesz egy történeti jellegű elemzés, amelyen keresztül a szabályozás fejlődését is figyelemmel lehet kísérni. Úgy gondolom, hogy a fentebb részletezett hipotézisre adandó igazolás egyik kulcsfontosságú eleme jelen témakörben az ittas járművezetés és talán itt lehet a legegzaktabb módon hatékony prevenciót vizsgálni. Ennek megfelelően a dolgozatban külön fejezetet szánok ezen témakörnek. Összességében tehát a dolgozat a gyakorlati hatékonyságot fogja elemezni az anyagi jogi normáknak és egyfajta hatásvizsgálatra is törekedni fogok. Azt hiszem, hogy egy jogállamban elengedhetetlen annak az utóvizsgálata, hogy egy-egy jogi szabályozás mennyire tud érvényesülni és eredeti céljainak megfelelően eredményes is lenne egyben.