Azért választottam ezt a témát, mert a gyógyszeripar világviszonylatban a leghatékonyabb, legeredményesebb feldolgozóipari ágazatok közé sorolható. A gyógyszerpiac azért érdekes, mert versenypiacként működik vagy kellene működnie. Számtalan eladóval, vevővel, termékkel, melyek keresletét az egészségügyi szükségletek határozzák meg. Napjainkban a gyógyszer előállításhoz szükséges nyersanyagok korlátlanul rendelkezésre állnak, ezáltal a kínálatot hozzá lehet igazítani a keresethez, ami egy olyan ár, amit a vevő az egészségéért hajlandó megfizetni. Mégis ambivalens érzések vannak bennem, mert a gyógyszeripar termékei milliók életét megmentik, megkönnyítik, világjárványokat fékeznek meg, mindezek mellett, az iparágat számos kritika éri, a túl magas árak, a morálisan elfogadhatatlan reklámfogások, állami intézményekkel kötött kétes alkuk, vitatott hátterű klinikai kísérleteket miatt. Szakdolgozatom első részében igyekszem a gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszerét bemutatni. Kezdve a gyógyszeripar hajnalán, amikor a vállalatok szerves színezékeket gyártottak, a gyógyszertárak kolostorokban működtek, megjelentek a gyógyszerészekkel kapcsolatos első írásos dokumentumok és növekedésnek indult hazánkban a gyógyszertárak száma a gyógyszerképzésnek köszönhetően. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy mi jellemezte az iparágat az első és második világháború idején, eljutva napjainkig, amikor már a kísérlet, gyártás, forgalomba hozatal, nagy és kiskereskedelem minden mozzanata állami engedélyhez kötött, és a jogalkotó által részletesen szabályozott. Ezt követően a hazánkban fennálló szabályozással párhuzamosan végig veszem az uniós normákat, ahol azt tapasztaltam, hogy a forgalomba hozatal tagállami szintű engedélyezését egyre inkább átveszi az uniós szintű törzskönyvezési rendszer. Ezt követően a rendkívül aktuálisnak minősülő önszabályozás kérdésével is foglalkozom, mivel egyre növekszik az igény a gyógyszerügyben érdekelt szervezetek önkorlátozó, önszabályozó tevékenységére. Rátérek a gyógyszerügyi szervezetrendszer pillérjeire az állami és nem állami szerveken keresztül. Kihangsúlyozva az Országgyűlés és a Kormány ezzel kapcsolatos feladatait, illetve a központi hivatalok fontos és nélkülözhetetlen munkáját. Ezt követően a gyógyszerellátás főbb területeit megvizsgálva haladok végig a gyógyszerkutatások támogatásán, a kutatás-fejlesztésen, és a szabadalmi jog kérdésein. Majd részletesen mutatom be a gyógyszerek gyártásnak és forgalomba hozatalának engedélyezési szabályait. Végül a gyógyszerek nagy és kiskereskedelmének engedélyezésével és kritériumaival, aktuális piaci helyzetének meghatározásával befejezve. Dolgozatomban szeretném a gyógyszerügy színes és szigorúan szabályozott területeit bemutatni a hatályos jogszabályok tükrében. Szakdolgozatom megírásának célja, hogy megismertessem azokat a főbb mozzanatokat, amelyek meghatározzák a gyógyszerügyi igazgatás rendszerét. Vajon úgy működik-e ahogy azt a törvényalkotók elképzelték? Bizonyos kötelező előírások betartása valóban olyan egyszerű, hogy a hirtelen bekövetkező változások nem okoznak fennakadást a gyógyszerügyi igazgatás és a gyógyszerellátás működéseben?