Célom a növényi illatanyagok gyűjtésénél és elemzésénél alkalmazott pull típusú-DHS-SPE-GC-MS módszertan teljesítményjellemzőinek vizsgálata, valamint a módszertani megközelítés esetleges további finomítása volt. Vizsgáltam a meglévő referenciaanyag-készletünk segítségével a GC-MS módszerünk pásztázó (scan) és kiválasztott ionkövetéses (SIM) mérési csatornáinak kvantitációra és kimutatási határra való hatását, a GC-MS módszer ismételhetőségét és linearitását. Megvizsgáltam a referenciaanyagok keverékeinek közvetlen szorbensre történő hozzáadása esetén az SPE módszertannal a visszanyeréseket. Ezt követően az előbb említett eljárást megismételtem 1-brómdekán belső standard alkalmazása mellett. Mindezt vizsgáltam úgy, hogy a visszanyerési teszteket elvégeztem kis komponensszámú referenciaanyag részkeverékekkel és egy, az összes VOC-t tartalmazó egyesített, azaz teljes mix használatával is, hogy a komplex illatanyag referencia mixek használata esetén fellépő hatásokról képet kaphassunk. Vizsgáltam mindezen referencia keverékoldatok kapcsán a forráspont és a kémiai minőség szempontjából a komponensek visszanyerését az alkalmazott adszorbens csapdánál, pull-DHS-SPE-GC-MS módszer esetén, illetve jellemeztem ezen VOC gyűjtési módszer alkalmazásakor a komplex illathátterek (gyümölcs illat mátrixok) egyes komponenseinek adszorbensen való kompetíciójának eshetőségét. Végül bemutatom a módszer alkalmazását a búza lisztharmat fertőzés illékony biomarkereinek azonosítása és emissziókövetése kapcsán.