A dolgozatom témája a versenyszabályozás, azon belül is az érvényben lévő versenytörvényi szabályokra fókuszálva, valós megtörtént esetek ismertetése által. A versenyjogi rendszerek olyan magatartásokkal foglalkoznak, amelyek ártalmasak a verseny folyamatára. A versenyjog különösen az alábbi tényállásokkal foglalkozik: Versenykorlátozó megállapodások Jogellenesek az olyan megállapodások, amelyek célja vagy hatása a verseny korlátozása. Különösen a versenytársak megállapodásait büntetik keményen. A versenytársak általában érdekeltek a versenykorlátozó megállapodások megvalósításában, mert ezáltal előnyhöz juthatnak. A kérdés az, hogy ezt a megszerzett előnyt versenyhelyzetük javítására, vagy pusztán saját hasznuk megnövelésére akarják fordítani. Az első esetben a korlátozással elért előny egy része eljuthat a fogyasztóhoz. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a vállalkozások csak a saját hasznukat akarják növelni a korlátozással, ekkor a fogyasztók nem részesednek a korlátozás előnyeiből, sőt nagy valószínűséggel ezeket az előnyöket akaratlanul ugyan de a fogyasztók maguk fizetik meg, a saját jólétük terhére. Tehát nem lehet kimondani minden esetre, hogy az káros lenne a fogyasztók szempontjából. Minden egyes ügy egyedi, és a mérlegelésétől függ, hogy a megállapodás az káros vagy hasznos. A versenyszabályozásnak kell különbséget tennie a valóban káros megállapodások és a hasznos megállapodások között a verseny szempontjából. Míg a károst hatékonyan tiltania kell, a hasznosnak szabad teret kell bocsájtani. A káros korlátozásoknak az érvényesülése ugyan úgy ártalmas, mint a hasznosnak a tiltása. A visszaélésszerű magatartások Ha egy vállalkozás a piacon egy kellő gazdasági erővel rendelkezik, megteheti, hogy nem a jobb teljesítményre koncentrál, hanem a piaci erejére támaszkodva még nagyobbra növelné a részesedését és kiszorítaná a versenytársait. Valamilyen erőfölénnyel rendelkező vállalkozások felelősséggel tartoznak azért, hogy a piaci tevékenységük során ne torzítsák tovább a már amúgy is korlátozott szerkezetű versenyt. A megítélés nagyon nehéz hogy egy vállalkozás a tevékenysége során egy adott piaci lépés visszaélés vagy csak élés a piaci erővel.
  Összefonódás A piaci struktúrát átalakító fúziók sem minden esetben járnak káros hatással, sőt a káros hatása révén lehetséges, hogy tranzakcióból származó hatékonysági előnyök nagyobbak, mint az abból fakadó hátrányok. Tehát a fúziók esetén is fontos az egyedi jellegű vizsgálat, a káros és hasznos hatások miatt. A hatóságok által folytatott vizsgálat során fontos, hogy megállapítást nyerjen, hogy milyen mértékű a negatív és pozitív hatásai vannak a versenyre. A vizsgálat után döntik el, hogy engedélyezésre vagy tiltásra kerüljön a sor. A verseny állami korlátozása Az előbbi korlátok mellett az állami szabályozás is akadályozhatja a piaci verseny működését. Gyakran az állam a felelős a verseny korlátozásaiért vagy torzításaiért, példának okáért jogalkotói intézkedések, szabályozások és engedélyezési szabályok útján, vagy állami támogatások nyújtása következtében. Az állam kapcsán a versenyjog általában nem érvényesülhet. Egyes versenyjogi rendszerek felruházzák a versenyhatóságokat azzal a jogkörrel, hogy vizsgálják a verseny állami korlátozásait, és véleményt alkotnak a korlátozásokról és javasolják annak megszüntetését. Az Európai Uniós csatlakozás nem okozott nagy változást a jogalkalmazásra, mivel eddig sem volt teljesen ismeretlen a szabályrend a magyar vállalkozók és a jogalkalmazók számára. Ami fő változás volt, hogy ezek után a Gazdasági Versenyhivatalnak is alkalmaznia kell a közösségi szabályrendet. Magyarországon a fő versenyjogi alkalmazó hatóság a Gazdasági Versenyhivatal, emellett fontos szerepe van a fogyasztóvédelmi hatóságnak is. Összegzésként szükség van versenyszabályozásra, mert a piac nem képes önmagába működni. A törvények és szabályok segítik a piacot a helyes működésbe. Ha a versenyfelügyelet vagy más hatalom akár az állam nem korlátozná, és nem felügyelné a piac és a verseny folyamatait nagy zűrzavar kerekedne. A kis vállalatok nagy részét bekebeleznék a nagy vállalatok, mert nem lennének képesek felvenni a harcot a nagy vállalatok áraival. Vagy végleg eltűnnének vagy felvásárolnák őket. A fogyasztókat is védi a versenyszabályozás, hogy ne tudják befolyásolni őket a döntésükbe, és ne csapják őket be hamis információkkal. Igaz lehet az is, hogy a versenyfelügyelet nem jól dönt valamilyen helyzetbe, és ezzel torzítja vagy ő maga korlátozza a versenyt.