Az utóbbi évtizedekben számos példa vált ismerté újabb idegenhonos halfajok megjelenéséről (TAKÁCS et al. 2015; WEIPERTH et al. 2013, 2016). Az ismertté vált egzotikus fajok szinte minden esetben szándékos (főként akvaristák általi), kisebb mértékben véletlenszerű telepítés, szabadon engedés révén kerülnek akár a hazai, akár az európai vizekbe (HORN és ZSILINSZKY, 2001; KOTTELAT és FREYHOF, 2007; PINTÉR, 2015). Az inváziós fajok közvetlen fenyegetést jelentenek a biodiverzitásra és ezek okolhatóak több faj lokális eltűnésével is világszerte (CLAVERO és GARCIA, 2005). Sikerükben közre játszhat a potenciális predátoraik, versenytársaik és parazitáik hiánya is, amelyek az eredeti őshazájukban szabályozta az állományuk méretét (ORIANS, 1986). Magyarország bővelkedik termálvízben, így ezt a forrást kihasználva számos termálvizes fürdő létesült az egész ország területén. Ezek a használt, de még meleg vizét általában egy felszíni csatorna vezeti el egy nagyobb befogadó víztestbe. A termálvizes kifolyók potenciális élőhelyet jelentenek - a hazai fajok mellett - a melegkedvelő idegenhonos, inváziós fajok számára. A környezeti tényezőkhöz alkalmazkodva komoly hatást fejthetnek ki az őshonos fauna képviselőire. Az idegenhonos halfajok állományának és terjeszkedésének felmérése, nyomon követése nem egyszerű, de annál fontosabb feladat. Ezt a napjainkban egyre aktuálisabb témát az eddig kevésbé kutatott területekre kívánjuk kiterjeszteni, ezzel bővítve az eddig meglévő kutatásunkat is. Az egzotikus halak kutatása legfőképp a budapesti és hévízi termálvizes régiókra koncentrálódtak. Az ott alkalmazott módszerek ismeretében felméréseket végeztem a kevésbé ismert kelet-magyarországi területek termálvizes kifolyóiban is. Összesen 31 termálvizes fürdő környékét kerestem fel. A kifolyók felső szakaszaira koncentráltam amelyek lehetőséget biztosíthatnak melegkedvelő, idegenhonos fajok megtelepedésére, a hidegebb időszakok átvészelésére.