Dolgozatomban megvizsgáltam a hazai és néhány más Európai ország közoktatási vezető kinevezési gyakorlatát. Annak feltételrendszerét, szabályait összehasonlítva. Szorosabb górcső alá vettem a hazai közoktatási vezető pályázat feltételit. Valamint azokat a tényezőket, amelyek motiválják vagy ellen érvként értékelhetőek a vezetői pályázat iránt. Megvizsgáltam, hogy milyen anyagi előnyökkel jár az előresorolás és ez elegendően vonzó érvként szerepel-e. Elemeztem, hogy hogyan, milyen úton kerül vezetői szerepkörbe a pedagógus. Melyek azok a tényezők, érvek amelyek segítik az ez irányú döntésében és melyek azok az akadályok amelyeket meg kell fontolnia a döntése előtt. A vezetéssel járó (vélt vagy valós hatalom) és a stressz jelentősen megváltoztathatja a viselkedést. A lappangó személyiségzavarok is felerősödhetnek a vezetői státuszban, vagy éppen emiatt választják egyesek ezt a szerepkört. Összefoglaltam, hogy a tudományos világ is felfigyelt arra, hogy a vezetők között jelentősen nagyobb az antiszociális személyiségzavar megjelenése. Jellemeztem a pszichopátia jól felismerhető jellegzetességeit. Majd beszámoltam a „vezetők sötét oldala” irányú pszichológiai kutatási területről. E-szerint a vezetők között akár 20 x is lehet a pszichopata betegek száma a normál populációhoz képest. Rámutattam, hogy ezek az emberek óriási károkat tudnak okozni az intézményi kultúrában és az alájuk beosztott emberek lelkivilágában egyaránt. Végül a Centrál5 vezetői kompetencia keretrendszer elemei mentén saját tapasztalataim alapján, vezetőkről írtam le egy-egy pozitív és negatív esettanulmányt. Ez jól tükrözi, hogy a keretrendszer valóban jól definiálja az egyes kompetenciák létjogosultságát és jelentőségét.