Napjainkban a teljesítmény orientált élsport következtében jelentősen megnövekedett a különböző sportsérülések gyakorisága, melyek közül a férfi és női kézilabdázók körében a leggyakrabban a boka és a térdízület sérülése figyelhető meg. Célom volt a boka rögzítőt viselő és a bokarögzítőt nem viselő végtagok közötti különbségek, eltérések azonosítása kézilabdázók körében. A kutatás keretén belül a DVSC Kézilabda Akadémia, valamint a Debreceni Sportcentrum és Sportiskola 2004-2006-os időszakban született leány játékosait mértem fel. A fizikális vizsgálatok során a Flamingo Balance-, a Stork Stand-, Y Balance- és a Knee To Wall teszteket használtam a koordináció, az egyensúly és a boka mobilitásának vizsgálata céljából, valamint felmértem a bokaízület plantar-flexiót végző izmainak nyújthatóságát is. A vizsgált sportolók (n=20) a DSI-ben (n=10) vagy a DVSC-ben kézilabdáznak (n=10). A két csoporton ugyanazokat a paramétereket vizsgáltam, majd az adatokat összesítettem. A fizikális vizsgálatok mellett online kérdőív segítségével gyűjtöttem adatokat és tapasztalatokat a jelenleg is aktívan sportoló, de bokarögzítőt használó játékosok között, melyben a játékos alapvető bokarögzítővel és az alsó végtagokkal kapcsolatos szokásaira kérdeztem rá, továbbá a sérülésekkel, illetve a sérülést követő rehabilitációval kapcsolatos kérdéseket is használtam. A pszichés állapotra vonatkozó kérdéseket 1-7-es skálán értékelték a játékosok. Az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel program segítségével dolgoztam fel, átlagértéket, szórást számoltam, a csapatok eredményeinek összehasonlítása céljából páros T-próbát vagy F-próbát alkalmaztam. A Flamingo Balence Test és a Knee To Wall Test eredményeit tekintve a két boka közötti különbség szignifikáns volt (p<0,01). A szubjektív válaszokat tartalmazó kérdőívet (n=82) játékos töltötte ki, mely alapján elmondható, hogy a gyermekek bokaízületeinek funkcionális állapotát negatívan befolyásolja a hosszútávon alkalmazott rögzítő, a propriocepciós képességek romlanak, és a bokaízületi mobilitás jelentős mértékben megváltozik.
Eredményeink alapján indokolt célzott sérülés-prevenciós tréning beillesztése a sportolók rendszeres tréningjébe, illetve törekedni szükséges a külső rögzítés mihamarabbi elhagyására a rehabilitációs folyamat során.