Gyümölcsfaiskolákban használt szaporítási módszerek értékelése a hatékonyság függvényében
| dc.contributor.advisor | Csihon, Ádám | |
| dc.contributor.author | Lőrinczy, Panna | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-11-18T20:04:13Z | |
| dc.date.available | 2021-11-18T20:04:13Z | |
| dc.date.created | 2021-10-22 | |
| dc.description.abstract | A gyümölcsfaoltványok előállítása a kertészeti termesztésben a faiskolák feladata. A piac igényeit követve azok a faiskolák kerülnek versenyelőnybe, amelyek az ismert, jól bevált régebbi fajtákon kívül újdonságokat is szaporítanak. A megfelelő alany kiválasztásával pedig befolyásolni lehet az oltvány egészét, hiszen az hatással van többek között a fa méretére, ami az intenzív ültetvények telepítésénél mérvadó. A faiskolai termesztőknek meg kell találni a számukra költséghatékony megoldásokat, ami minden faiskolának egyedi választás. A faiskolai termesztéshez szükséges eszközök kínálata nagy, sokszor megszokásból vásárolják ugyanazt a kötözőanyagot, vagy használják az oltási, szemzési módokat. A dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam a faiskolások számára rendelkezésre álló szaporítási módok eredményességét, kötözőanyagok alkalmasságát, kiemelt figyelmet fordítva azok költségvonzatára. A kísérleteimet a családom nagykállói gyümölcsfaiskolájában végeztem a 2020-2021-es évben. A vizsgálat három szaporítási időszakra – kézbenoltás, hajtószemzés, alvószemzés – terjedt ki. A kézbenoltás során összesen 600 db oltást végeztem, amelynél az angolnyelves párosítást és az oltóollóval készült Omega oltásokat hasonlítottam össze. A hajtószemzés esetében 300 db alany szemzése történt meg, míg az alvószemzésnél 4750 db alany fejlődését vizsgáltam. A szemzés kivitelezése a szaporítás során szemkihagyással vagy szemlekötéssel történhet. Megfigyeléseim során különböző fajok esetében (alma, meggy, őszibarack, kajszibarack, szilva) vizsgáltam, hogy melyik módszer használható eredményesebben. Emellett a faiskolások által használt kötözőanyagokat („gyöngyösi”, „szőregi”, „KITE”) összehasonlítottam egy egyszerűbb, és olcsóbban előállítható „Kelly” típusú, frissen tartó fóliával. A kísérlet alapján megállapítható, hogy a házilag is könnyen előkészíthető és beszerezhető „Kelly” fólia nem marad el sokkal a hivatalos oltószalag társaitól. A Chip- és T-szemzés hatékonysága fajonként és szaporítási időszakonként is változó mértékű. A hajtószemzés végzése során tapasztaltuk, hogy a Chip-szemzés alkalmazása kedvezőbb eredményeket hoz a T-szemzés helyett. A vizsgálatokat kérdőíves felméréssel is kiegészítettük, amelyet a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének tagjai töltöttek ki. A kérdőívben a faiskolásokat az általam vizsgált, időszerű, aktuális kérdésekről kérdezem. | hu_HU |
| dc.description.course | kertészmérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 50 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/325019 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | faiskola | hu_HU |
| dc.subject | gyümölcsfa | hu_HU |
| dc.subject | szaporítás | hu_HU |
| dc.subject | szaporítási módszerek | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Gyümölcsfaiskolákban használt szaporítási módszerek értékelése a hatékonyság függvényében | hu_HU |