A személyiségi jogok védelme a becsületsértés és a jó hírnév megsértésének aspektusában

dc.contributor.advisorBihari, Erika
dc.contributor.authorLadányi, Anna
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-05-05T10:06:53Z
dc.date.available2023-05-05T10:06:53Z
dc.date.created2023-04-21
dc.description.abstractA szakdolgozat egy időrendi térkép formájában kalauzolja el az olvasót egészen az ókori görögöktől, mint a kezdettektől, napjainkig a végállomásig. Ez az út betekintést nyújt a személyiségi jog fejlődésébe, valamint abba, hogy hogyan alakult a történelmünk során a becsület és a jó hírnév megsértésének kérdésköre. Egyes fogalmak mélyebb megértéséhez részletesebb összehasonlító jellegű tanulmányok segítenek. Ezek az elméleti alapok pragmatikus megértése érdekében, egy-egy gyakorlati példa tanulmányozásával kerül sor. Jó hírnevünk és becsületünk védelme kardinális szerepet tölt be, hiszen ezeknek a megsértése és csorbulása, nem csak a saját lelki és pszichés egészségünkben okozhat károkat, de akár a társadalomban betöltött szerepünket is veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy ezek ne következhessenek be, elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk annak, hogy milyen lépések vezetnek el a védelemhez, hogyan valósul meg és milyen későbbi szankciókkal lehet számolni. A szakdolgozat külön állomásként megáll a 21. század innovációi okozta nehézségeknél, mint az egyre nagyobb teret nyerő online közösségi platformok. Ezek a virtuális felületek ugyanis számos veszéllyel karöltve fejlődnek, amelyek nem csak az idősebb generációk számára okozhatnak komoly sérelmeket. Úgy gondolom, hogy a személyiségi jogok védelme korunk egyik legaktuálisabb témájává nőtte ki magát, hiszen a 21. század hozta új kihívások és az eddig még nem tapasztalt időszerű problémák megoldásához és gyökeres megváltoztatásához ezen jogok lefektetése és ismerete nyújthatja a kulcsot. Számos probléma gyökerét a technika rohamos fejlődése és a vele járó vívmányok sokasága okozza. Meglehetősen nehéz, az olyan eszközök és virtuális terek jogi szabályozása, amelyek mindenki számára hasonlóan újszerűek és idegenek. Ezek a még nem tapasztalt helyzetek könnyelműen okozhatnak olyan jogi sérelmeket, amelyek felkutatása később meglehetősen nehézkes. Ezalatt érteni lehet az online becsületsértést, amelyre a dolgozat a későbbiekben részletesen kitér. A megoldás nyitjához a személyiségi jogból, mint jogi kategóriából kell kiindulni, és ennek a fényében kell vizsgálni bizonyos társadalmi szituációkat. Minden elméleti alap lefektetése mellet szükségszerű a fizikális megvalósulás biztosítása is, annak érdekében, hogy minden egyén számára közérthető és stabil maradjon a rendszer. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő emberkép felépítése, hiszen az ideális ember minden definíciójával egyetemben az egyének számára egy követendő példát statuál, amelyet valójában társadalommodellként kell tekinteni. Ez irányítja és deklarálja a társadalom harmonikus működését, az egyének akaratának gondtalan érvényesítését, a lefektetett jogok mindenkori szerepét és a további jogintézmények és az egyén viszonyát. Az egyik legalapvetőbb kifejező eszközként kell tekinteni az ember jogállásánál a személyiségi jogot, éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő hangsúlyt és figyelmet kapjon ezek védelme, amely mindenkit egyformán megillet. Ennek a védelemnek a megvalósulása érdekében született meg a Polgári Törvénykönyv (későbbiekben Ptk.), amely általánosságban védi a személyiségi jogokat, egyes típusokat külön védelemben részesítve. A polgári jog szintúgy szabályozza a személyek vagyoni viszonyát, mint a személyi viszonyát. A személyiségi jogokat a személyi viszonyok köréhez soroljuk, így kell ezeket értelmezni. A személyhez fűződő lefektetett jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a törvény védelme alatt állnak. Mai modern világunkban a jelentős iramban növekvő innovációkkal egyenes arányosságban egyre több, újabb és újabb olyan jogok jönnek létre, amelyek a személyhez fűződnek, például az internetes személyi adatok zártan kezelése. Ezeknél az új vívmányoknál nincs szükség arra, hogy törvénybe iktassák őket, hanem automatikusan megilletik az egyént. Ezek a mindennapjaink szokásaivá alakultak, ám fontos, hogy tudatosan éljünk ezekkel a jogokkal, hiszen ezek felelőtlen „használata” éppen az ellenkező irányba fordíthatja a látószöget, amellyel könnyen beleeshetünk a becsületsértés és akár a jó hírnév megsértésének a mocsarába. Ahhoz, hogy az egyensúlyt megtaláljuk a véleményünk megfelelő jogi keretek között történő érvényesítése és más személyek tiszteletben tartása között, szem előtt kell tartanunk az aurea mediocritas gondolkodást, azaz az arany középút eszméjét. Amíg a véleményünket a szólásszabadság alapjog kapcsán ki tudjuk fejteni, de azt megfelelő jogi és erkölcsi keretek között tartjuk úgy, hogy azzal más személynek ne okozzunk sérelmet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a jó úton járunk. A dolgozatom célja, hogy a 21. század hozta problémák és változások révén rávilágítsak arra, hogy ha a személyiségi jogaink sérülnek, akkor vannak olyan eszközök, amelyeket igénybe tudunk venni a sérelmek orvoslására és bemutassa az olvasó számára ezeket az eseteket.
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseIgazságügyi igazgatás
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent44
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/351995
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectszemélyiségi jogok
dc.subjectbecsületsértés
dc.subjectjó hírnév
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleA személyiségi jogok védelme a becsületsértés és a jó hírnév megsértésének aspektusában
Fájlok