<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

A modern fiduciárius ügyletek egyes jellegzetességei, különös tekintettel az előzményüket adó fiducia cum creditore elveire

Betöltés ...
Bélyegkép

Dátum

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

DOI

Absztrakt

Napjainkban Európa-szerte az érdeklődés középpontjában állnak a fiduciárius ügyletek, melyek már a római jogban is és napjainkban is komplex intézményként jelentek meg. A fiduciárius ügyletekkel kapcsolatos nehézséget az okozza, hogy a jogintézmény már a római jogban is viszonylag korán megszűnt, s a 19. században történő újra felfedezésük óta sem tekinthetők egyszerű jogintézménynek, hiszen alkalmazhatóságuk lehetősége egyrészt országonként és jogrendszerenként változik, másrészt nincsenek egyértelműen szabályozva a törvényekben, így a fiduciárius ügyletek megértése, és római jogi gyökereinek feltárása tekintetében egy rendkívül összetett problémáról beszélhetünk. A fiduciárius ügyletek körében alapvetően a biztosítéki tulajdon-átruházás intézményét vizsgálom meg, hiszen egyrészt ez a jogintézmény tekinthető a fiduciárius ügyletek római jogi alapköveként szolgáló fiducia cum creditore modernkori változatának, másrészt a fiduciárius ügyletek alapvető jellegzetességei – a felek közötti bizalom kérdése, valamint a jogintézmény gazdasági relevanciája – is ennek a jogintézménynek a történelmi gyökereiből erednek. A biztosítéki tulajdon-átruházás alkalmazása lehetőségének a problémáját napjainkban leginkább a zálogjogi szabályokkal való szembenállása jelenti, hiszen a felek sok esetben a forgalom biztonsága és a gazdasági élet védelme érdekében hosszú idő alatt kidolgozott, és egységesen alkalmazandó zálogjogi szabályok részleges mellőzésével próbálnak egy alternatív megoldást találni a megfelelő biztosíték megteremtésére. A bizalmi ügyletek ezen fajtája rendkívül gyakori a mind a német, mind pedig a svájci jogban, ami pedig véleményem szerint azt a kérdést veti fel, hogy a magyar próbálkozások, valamint más nemzeti megoldások esetleg nem elegendőek-e ahhoz, hogy a későbbi jogrendszerekben már egy ténylegesen elfogadott, és a kodifikációk törvényszövegébe beemelt jogintézményről beszéljünk.

Leírás

Kulcsszavak

Forrás

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá