A diplomadolgozatomban bemutatott szántóföldi kisparcellás kísérlet helyszíne a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán található Bemutatókertben valósult meg. A kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy öntözetlen körülmények között, a szója szárazságtűrőképességén hogyan lehetne javítani, növelni ökológiai stressztűrőképességét, valamint a különböző kezeléseknek milyen hatása lesz a termésmennyiségre, a termésminőségre és a növény fiziológiai mutatóira. A kutatásunk során négy szójafajtát vizsgáltunk. Az Ananda fajtát, mely a középkorai (I/0) éréscsoportba tartozik, a Suraja és Yakari fajtákat melyek a korai (0) éréscsoportba tartoznak és az igen korai (00) éréscsoportba tartozó Pocahontas fajtát. A kísérlet célja, hogy a kijuttatott tápanyagok hatására, hogyan változtak a következő paraméterek: a szója olajtartalma, fehérjetartalma, az alsó hüvely talajtól való távolsága , a szója növény virág emeleteinek száma, a vegetációs indexe (NDVI), a relatív klorofill tartalma (SPAD-értéke) és levélfelületi indexe (LAI). A vizsgált területen szinte egy provokációs kísérlet történt, extrém száraz, öntözetlen körülmények között. A legjobb eredményt a rövidebb tenyészidejű Pocahontas érte el. A vizsgált fajták közül az Ananda fajtánál, mely hosszú tenyészidejű volt a legkevesebb termésmennyiség. A Pocahontas fajta ajánlott szárazabb körülményekhez.