Sport és egészség az élet alkonyán

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMünnich, Ákos
dc.contributor.authorCsinády, Adriána
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-19T09:43:51Z
dc.date.available2020-05-19T09:43:51Z
dc.date.created2020-04-26
dc.description.abstractA dolgozat célja az volt, hogy bemutassa a sport, mozgás adta lehetőségek miképp javíthatják az időskorú személyek testi, mentális és társas életét. Az öregedés ugyanis mindenkit utolér, aki kellően hosszú ideig él, mégis mindenki számára egyéni lesz ez a tapasztalat. Ugyanis számtalan tényező befolyásolja öregedésünket, így az egészségünk (fizikai és mentális egyaránt), az adott társadalmi-gazdasági helyzet, a környezet és a társadalmi és a társas háló egyaránt. Mindezt pedig tovább színezi, hogy mi magunk miként reagálunk az öregedés folyamatára, elkeseredettséggel tekintünk rá, vagy kihívásként éljük meg azt. Ennek megértését segíti az eriksoni fejlődéselmélet kilencedik szakasza, mely szépen rávilágít arra, hogy az miként vezethet az aggastyánkor a bölcsességhez és a gerotranszcendencia állapotához. Nem fér hozzá kérdés, hogy a nyugati kultúra egyik legfontosabb értékévé a fiatalság vált. Ezzel szemben egyre növekszik az idősödő generáció az anyagi jólétnek és a jó egészségügyi ellátásnak köszönhetően, mivel az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Világ szinten is igaz ez, és az egyre növekvő öregedési ráta, folyamatosan új kihívások elé állítja az egészségügyet, és a szociális szférákat. Az egészségügy új feladatává vált az idősebb emberek egészséges életéveinek meghosszabbítása, és ezzel az időskori életszínvonal növelése. Ez a preventív gondolkodás hatja át ma az egészségügyet és a szociális szférát egyaránt, Régebben a tudomány az idős kort deficit modellekkel jellemezte, ugyanakkor ma már látjuk, hogy akár az időskori élet is lehet produktív időszak, ha elegendő mérsékelt kihívást tartalmaz, és a személyt a környezete is támogatja az önmegvalósításban. Erre sajnos még kevés példát látunk manapság, különösen a sport terén, hiszen az idős emberek szabadidő eltöltése szinte alig foglal magába sporttevékenységet. Ez az aggasztó eredmény nagy valószínűséggel kulturális tényezőknek is köszönhető, nemcsak a motiváció hiányának tudható be. A fizikai aktivitás testi és mentális erőnlétre gyakorolt pozitív hatását még jobban bizonyítja, hogy azok az élsportolók, akik felhagynak a fizikailag aktív életmóddal, gyorsan visszazuhannak az átlagpopuláció szintjére, ami az egészségüket és a testi erejüket illeti. Ugyanakkor azok az élsportolók, akik idős korukban is aktívan folytatják sporttevékenységüket, fizikailag sokkal jobb állapotban maradnak, mint a társadalom többsége. A testmozgás számos fiziológiai és pszichés kognitív előnnyel jár, szinte minden testi megbetegedés esetén pozitív hatást gyakorol és a pszichés funkcionáló képességet is javítja, így csökkenti a demencia és a depresszió kialakulásának valószínűségét illetve a meglévő tüneteket enyhíti, javítja a hangulatot és fokozza az élettel való elégedettséget. Ha megkérdezzük az embereket a fizikai aktivitás előnyeiről, akkor könnyedén sorolni kezdik azokat. Ha viszont arról kérdezzük meg őket, hogy mozognak-e rendszeresen azt fogjuk tapasztani, hogy az ismereteik ellenére nem ezt teszik. A dolgozatból kiderül, hogy a társadalmi elvárásoknak komoly szerepe van ebben, mert az időseket az olyan társadalmilag hasznos tevékenységek alapján értékelik, mint például a családnak nyújtott segítség. Ráadásul az idős emberek interiorizálják ezeket a rájuk irányuló életkori elvárásokat. Az élsportolóknak se könnyű a helyzete, ha korosodásról van szó, hiszen ők ezzel a problémával sokkal korábban találkoznak és a nyugdíjazás kérdésével is kétszer kell megküzdeniük, először a versenyzésből kell visszavonulniuk később pedig a tényleges öregedéssel is meg kell vívják harcukat. A sportolói nyugdíjazás pszichés hatásait is számos tényező befolyásolja, például nagyon eltérő lehet az élmény, ha az önkéntesten valósul meg vagy olyan kényszer hatásásra, mint egy sérülés vagy szimplán a kiöregedés ténye. Ugyanakkor a sportolót sokféleképpen segíthetjük az átállás időszakában. Ha például a nyugdíjazás nem tabutéma, hanem gondosan megtervezi a sportoló akkor az önkéntes visszavonulás sokkal könnyebb feladat. Tehát fontos, a többszörös személyes identitás alakítása, hogy a sportolónak legyenek sporton kívüli szerepei is, mindemellett természetesen szüksége van társas támogatásra és aktív coping stratégiák elsajátítására és mobilizálására, mint például a proaktív megküzdés. A perfekcionizmus amennyire előny a sportoló számára legalább annyi hátránnyal is jár, hiszen számos klinikai kórképet remekül táplálhat a tökéletességre törekvés. Tehát a sportpszichológiának feladata, hogy megtanítsa a sportembereket (és itt nemcsak az élsportolókat, hanem a hobbisportolókat is) arra, hogy élvezzék e tevékenységüket és ne csak a teljesítmény körül összpontosuljanak gondolataik. Ennek elősegítésére számos módszer létezik, melyek közül ez a tanulmány a flow élmény szerepét emeli ki és annak elsajátítására mutat be hatékony módszereket. A dolgozat legvégén pedig számba vesszük azokat a módszereket, mellyel segíthetjük idős embertársaink életét e fizikai aktivitás irányába terelni, így szó esik az aktív öregedés modelljének a testedzésben való megvalósításáról, arról, hogy miképp motiváljunk, és hogy személyre szabott könnyed mozgással kezdjük az életmódváltást. Ehhez ideális esetben társadalmilag támogatott programok kialakítása szükséges, hogy ez a hasznos és kellemes lehetőség az egészség és jóllét megvalósítására minden idősödő ember számára elérhető legyen.hu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseSport-pszichodiagnosztika és tanácsadáshu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent58hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/287853
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectöregedéshu_HU
dc.subjectsport
dc.subjectfizikai aktivitás
dc.subjectflow
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleSport és egészség az élet alkonyánhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)