Kutatásaim során célom az volt, hogy 5 akác- és 5 repceméz mintán keresztül összehasonlítsam a két Magyarországon leggyakrabban fogyasztott fajtaméz cukorösszetételét. A kapott eredményekre keresve a magyarázatot került meghatározásra a mézminták pollen tartalma is. A minták között 3-3 olyan akác- és repceméz volt, melyek azonos területről származtak. További mintáim országunk más-más megyéjéből származtak. Négy vizsgálatot végeztem a mézeken. HPLC-vel meghatároztam a fruktóz, a glükóz, és a szacharóz tartalmat konduktométerrel az elektromos vezetőképességet, AOAC szabvánnyal a prolin tartalmat, Folin-Ciocalteu módszerrel pedig a fenol tartalmat. A pollen tartalmat hagyományos mikroszkópos vizsgálat révén kaptuk meg.