A dolgozatban részletesen elemeztem a GST 12. trolibuszok akadálymentesítési rendszerét, fókuszban a DKV Zrt. flottájával, kiemelten a mozgássérült utasok biztonságos fel- és leszállását biztosító rámpák műszaki kihívásaival. A meglévő RC 120 NBT elektromos rámpa számos gyenge ponttal bír: a motor rendszeres kiégése, a mechanikai elemek sérülései, az acél-alumínium érintkezésből fakadó galvánkorrózió, valamint az egyoldali lánchajtás okozta aszimmetrikus terhelés és kopás. A gyártó, a CarOil System s.r.l. csődje lehetetlenné tette az eredeti alkatrészek beszerzését, így a javítások költségesek és időigényesek, miközben a rámpák megbízhatósága jelentősen romlik, veszélyeztetve az utasok biztonságát. A problémára az egyik megoldás a Pappas Autó Kft. A6448900529 típusú, manuálisan kihajtható mechanikus rámpa, egyszerűbb szerkezete minimalizálja a meghibásodás kockázatát, növeli az élettartamot és csökkenti a karbantartási terheket. Kiegészítő opcióként felvázoltam az RC 120 NBT (az eredeti elektromos rámpa) felújítását: új, kompatibilis motor beépítése, kétoldali fogasléces hajtás alkalmazása a kiegyensúlyozott terhelésért, valamint az alumínium profilok cseréje és korrózióvédelme. Eredményként a DKV Debreceni Közlekedési Zrt.-nél mind a kettő megoldás a gyakorlatban működik. Eseti döntés alapján egyes járműveknél mechanikus cserét, másoknál célzott felújítást végeznek, rugalmasan igazodva a flotta állapotához és a költségvetéshez. Ez a kettős stratégia maximalizálja a rendelkezésre állást, miközben hosszú távon csökkenti a kieső üzemidőt.