A vetésváltás és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésmennyiségére és beltartalmi paramétereire
| dc.contributor.advisor | Ragánné Szabó, Éva | |
| dc.contributor.author | Kakucsi, Krisztián | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-11-11T13:48:25Z | |
| dc.date.available | 2020-11-11T13:48:25Z | |
| dc.date.created | 2020 | |
| dc.description.abstract | A szántóföldi növénytermesztés két legfontosabb kultúrnövénye a búza és a kukorica. Utóbbi rendkívüli népszerűségét biztonságos értékesíthetősége, sokirányú hasznosíthatósága és kitűnő alkalmazkodóképessége adja. A hasznosíthatósága egyre inkább bővülni fog, ugyanis ipari felhasználása évről-évre növekszik. Mint minden szabadföldön termesztett növényre, így a kukorica termésére és termésbiztonságára is nagy mértékben hatnak a környezeti tényezők. Ezen tényezők hatását teljes mértékben kivédeni nem tudjuk, de jelentős mértékben tudjuk azokat csökkenteni korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával, melyek nem minden esetben járnak a költségek növekedésével. A kukoricatermesztés során az egyes agrotechnikai tényezők különböző mértékben hatnak a termesztés eredményességére, de ezen tényezők egymástól nem függetleníthetők, ezért fontos a termesztés során, hogy ezen tényezők egymáshoz viszonyítva is optimumban legyenek. Mivel a lehetőségeink behatároltak, így a növény igényeit teljes mértékben kielégíteni nem tudjuk. Azonban azzal a ténnyel tisztában kell lennünk, hogy a technológiai elemek összessége hat a majdani termés mennyiségére a Leibig által megfogalmazott alapelvek szerint, ez azt jelenti, hogy a termés mennyiségét mindig a legszűkebben rendelkezésre álló tényező határozza meg. Ennek megfelelően a termelési tényezők szintjét azonos szintűre kell tervezni, hiszen hiába vásároljuk meg a csúcsgenetikájú kukoricahibridet, ha annak minimális tápanyagutánpótlást biztosítunk, a terméseredményt ekkor is a minimumban lévő tényező határozza majd meg. A magas színvonalú és jövedelmező kukoricatermesztéshez meg kell keresnünk a termesztéstechnológiánkban a „leggyengébb láncszemeket”, majd ezeken kell megpróbálnunk javítani, csak így tudunk egyre magasabb szinten és egyre több jövedelmet elérve növénytermesztést végezni. Dolgozatomban a vetésváltás és a különböző tápanyagellátási szintek hatását vizsgáltam a kukoricatermés mennyiségére és egyes beltartalmi paramétereire. Ehhez a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Kísérleti telepén beállított kísérlet 2019-es terméseredményeit használtam fel. A tartamkísérlet eredményeinek értékelésekor megmutatkozott a vetésváltás kedvező hatása a terméseredményeken, ugyanis minden tápanyagszinten magasabb termést sikerült betakarítani a trikultúrás termesztési mód mellett, a bikultúrához képest. A vetésváltás kedvező hatása a termés beltartalmán is megmutatkozott, hiszen a trikultúrában termesztett kukorica fehérjetartalma minden esetben magasabbnak bizonyult, mint a bikultúrában termesztetté, valamint a betakarított termés keményítőtartalma a fehérjetartalommal való fordított arányossága miatt épp a bikultúrában termesztett kukoricánál volt a magasabb a trikultúrás termesztési módhoz képest. Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy mennyire fontos a harmonikus tápanyagellátás, hiszen a kezeletlen kontrollhoz képest már kevés műtrágya kijuttatásával is jelentősen sikerült a termésátlagokat növelni, de az is megállapítható, hogy a közepestől nagyobb trágyaadag nemcsak a költségeket növeli, hanem termésdepresszióhoz is vezet, így pedig a környezetterhelés mellett az eredményességünk is romolhat ezáltal. A műtrágyaadag növelése – főleg az N miatt – a termés fehérjetartalmának emelkedéséhez vezet, mondhatni egyenes arányosságban áll a szemtermés fehérjetartalma a kijuttatott nitrogén mennyiségével, de a magasabb műtrágyaadagok ahogyan növelik a termés fehérjetartalmát épp úgy csökkentik a keményítőtartalmát. A kísérletből megállapítható, hogy a vetésváltás és a különböző tápanyagellátási szintek nagyban befolyásolják a kukorica termésmennyiségét és beltartalmát is, ezért eme két agrotechnikai elemre kiemelt figyelmet kell fordítani a kukoricatermesztés során. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 52 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/298326 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Kukorica | hu_HU |
| dc.subject | tápanyaggazdálkodás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A vetésváltás és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésmennyiségére és beltartalmi paramétereire | hu_HU |