Nők a főnöki székben, avagy a nők alulreprezentáltságának okai a felsővezetői pozíciókban, vezetői pozícióban lévő nőkkel készült interjúk tükrében
| dc.contributor.advisor | Fényes, Hajnalka | |
| dc.contributor.author | Obsitos, Anikó | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-05-19T07:13:50Z | |
| dc.date.available | 2021-05-19T07:13:50Z | |
| dc.date.created | 2021-04-16 | |
| dc.description.abstract | A kutatásom fő célja a női vezetők munkaerőpiaci hátrányainak vizsgálata, ezen belül az üvegplafon-jelenség és a horizontális szegregáció okainak megértése a szakirodalom és az empirikus kutatásom eredményei segítségével. A téma ma is aktuális, mivel ugyan az utóbbi évtizedekben jelentősen gyarapodott a női munkavállalók száma, a nők a karrierben való előrejutásban ma is számos akadállyal néznek szembe. A szakirodalmi részben a nemi szerepek, nemi szocializáció, nemi különbségek és nemi sztereotípiák, a karrier családi élettel való összeegyeztethetősége, az oktatás szerepe és a továbbtanulási ráták különbségei, a nők munkaerőpiaci helyzete, horizontális és vertikális szegregáció valamint a női és férfi vezetési stílusok témákat járom körül. A dolgozat empirikus felében öt, Kelet-Magyarországi középvezető pozícióban lévő nővel készítettem életút-interjút, akiket hólabda módszerrel értem el. Az interjú főbb dimenziói a szakirodalom alapján jöttek létre: a családi minták és a gyermekkor, a másodlagos szocializációs színterek hatása (iskola, kortárscsoport), a munkahelyi pályafutás és az üvegplafon-jelenség, a vezetési stílusok alkalmazása, a munka és magánélet összehangolása és végül a jövőtervek a magánéletben és a munkahelyi karrierben. Az előre definiált kutatási kérdéseim alapján a vezető nők legfőbb nehézségei a gyermeknevelés, és a karrier családi élettel való összeegyeztethetőségéből adódnak. Az oktatást, mint hátráltató tényezőt nem hangsúlyozták a nők munkaerőpiaci helyzetének tekintetében. Emellett a hagyományos női szerepeknek való megfelelési kényszert előtérbe helyezték. A vezetési stílusok alkalmazásánál sokszor említést tettek az engedékenységről, az anyáskodásról, mint negatív női vezetői tulajdonságokról. Összességében elmondható, hogy a kutatás elérte a célját, amely során az objektív szakirodalmi tények mélyebb aspektusait is megvizsgálhattam a női vezetők szubjektív véleményén keresztül. | hu_HU |
| dc.description.course | Szociológia | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 49 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/309964 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | üvegplafon | hu_HU |
| dc.subject | munkaerőpiac | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia | hu_HU |
| dc.title | Nők a főnöki székben, avagy a nők alulreprezentáltságának okai a felsővezetői pozíciókban, vezetői pozícióban lévő nőkkel készült interjúk tükrében | hu_HU |