Természetes állapotunkban a testünk napi 1-1,5 liter nyálat termel, amely fehérjéket, elektrolitokat, enzimeket, hormonokat, antitesteket és genetikai azonosító anyagokat is tartalmaz. Az elmúlt években a nyál kutatása egyre fontosabbá vált a biomarker kutatás területén, mivel számos összetevője hűen tükrözi a szervezet egészének általános állapotát, így jónéhány betegségspecifikus-illetve aktivitás marker hatékonyan kimutatható belőle. Ez alapján számos tudományterület vizsgálódásának fókuszába került, mint pl.: a proteomika, metabolomika, genomika, transzkriptomika, glikomika, stb. A nyál gyűjtése a szérumhoz képest könnyebb, nem igényel szakképzett személyzetet, költséghatékony és non-invazív. Ezek alapján könnyen a hétköznapi fogorvosi praxisban is kivitelezhető, de ugyanakkor nagyobb kiterjedésű, prospektív tanulmányok végzésére is kitűnően alkalmas. Az előnyök között szerepel még az alacsony költség, a gyorsaság, az egyszerű mintagyűjtés. Azért is rendkívül hatékonynak tekinthető a nyálvizsgálat, mert többször egymás után is könnyedén megismételhető, valamint egyszerűen követhetőek bizonyos időbeni változások (pl. a hormonszintváltozások). Diplomamunkámban igyekeztem összefoglalni röviden a nyálmirigyek anatómiáját, hisztológiáját, kórélettanát; áttekinteni a nyál főbb funkcióit és a termelt nyál típusait, valamint a nyáltermelést befolyásoló tényezőket. Ezek ismeretében átfogó képet adtam a nyálgyűjtés leggyakoribb módszereiről és a nyál gyűjtését befolyásoló tényezőkről.