Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket, forrásait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedésein keresztül lehet igényelni.

Diplomamunkám célja az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból az Önálló építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások keretén belül beérkezett és feldolgozott kérelmek eredményeinek elemzése, valamint a projektek értékelésének összevetése a pályázók, a pályázatírók, egy mezőgazdasági gépészmérnök illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szemszögéből. Egy családi gazdálkodó szerint a pályázóknak komoly gondot jelent a hivatalok bürokratikus ügymenete, a határidők be nem tartása, és az információk hiánya, bár összehasonlítva az AVOP pályázati tapasztalataival - ahol másfél évet kellet várnia a pályázat benyújtásától a kifizetésig - pozitívnak értékeli a bekövetkezett és számára is érzékelhető változásokat. A pályázatíró szakember javasolta, hogy meg kellene határozni a pályázatok befogadását követő bírálati, szerződéskötési tevékenységek maximális időtartamát, melyek betartása éppúgy legyen szigorúan számon kérhető, mint a pályázókra vonatkozó 15 napos hiánypótlás. A mezőgazdasági gépészmérnök véleménye szerint szükség van a gépberuházási támogatásokra, mivel egységnyi termék előállításához több energiát és munkaórát kell felhasználni itthon, a fejlett konkurencia energiatakarékosabb és hatékonyabb gépekeivel szemben. A hivatal oldaláról megállapítható, hogy az emberek ismerik a pályázati kiírásokat, és lehetőségeikhez mérten élnek is vele. Az MVH tanult a SAPARD és AVOP hibáiból, sikerült valóra váltaniuk a gördülékenyebb, hatékonyabb, gyorsabb, és kiszámíthatóbb ügyintézést. A kérelem benyújtási időszakában 2007. május 16.-tól június 15.-ig országosan mintegy 4700 db támogatási kérelem érkezett az MVH megyei kirendeltségeire. A kérelmezők által igényelt támogatási összeg 43,235 milliárd forint, az átlagos projektérték 35,5 millió forint. A legnagyobb összegű beruházásokat Fejér, Főváros és Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben valósítanák meg a termelők, ami sajnos egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bár a 3 megye alapvetően nem számít természeti adottságai alapján kiemelt mezőgazdasági területnek, a legnagyobb beruházások a gazdasági egyenlőtlenségek miatt ezen térségekben lesz kivitelezhető.