A fizetési meghagyásos eljárás Magyarországon és az Európai Unióban-különös tekintettel az elektronizációra

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár, Judit
dc.contributor.authorKósa, Bernadett Ildikó
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-01-14T07:51:38Z
dc.date.available2010-01-14T07:51:38Z
dc.date.created2010-01
dc.date.issued2010-01-14T07:51:38Z
dc.description.abstractMa már egyre világosabbá válik mindenki számára, hogy a XXI. század felgyorsult tempóját a jogviták eldöntésére hivatott polgári bíróságok csak nehezen, vagy szinte egyáltalán nem tudják tartani. Tisztában vagyunk azzal, milyen hosszadalmas és költséges egy polgári peres eljárás, mekkora a bíróságok munkaterhe, és mindez milyen hatással van az ítélkezés színvonalára, s ezzel összefüggésben az igazságszolgáltatás tekintélyére. A problémák orvoslására egy módszer biztosan megfelelőnek látszik. A jogalkotó az eljárásjog területén többek között a peres eljárás olyan alternatíváit teremtheti meg, amelyek mindenekelőtt gyorsak, hatékonyak, költségkímélők. Ilyen lehetőség a fizetési meghagyásos eljárás is, amit a magyar jog 1893 óta ismer , és ami - meghatározott körben - megoldást jelenthet a problémákra. Mindez azonban csak elméleti síkon van így, hiszen a bíróságokon sorukra várnak a fizetési meghagyások, amelyeket többhetes késéssel tudnak csak kibocsátani. A gyors információáramlásnak és ügyintézésnek ma már elengedhetetlen infrastruktúrális feltétele a korszerű kommunikációs technológiák használata. Ezt az alapvetést a jogalkalmazás területére vetítve jutunk el a fizetési meghagyásos eljárás elektronizációjának kérdésköréhez, amellyel a jogalkotó nem titkolt célja a bíróságok tehermentesítése, az időtakarékosság, az egyszerűség és a könnyen kezelhetőség. Ehhez azonban fejlesztésekre van szükség, mindenekelőtt természetesen számítástechnikai téren, hiszen a legtöbb esetben a bíróságok még a legalapvetőbb technikai eszközökkel sem rendelkeznek. Az automatizált eljárási forma nem idegen a nyugat- európai államoktól: többek között Németország és Ausztria már több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik e téren. A modernizálásban, ahogyan látni fogjuk a németek járnak az élen, ahol 1982-től kezdődően folyamatosan fejlesztik az eljárást, s így 2007. május 1-je óta már minden tartományban működik az automatizáció. Az, hogy erre a jogintézményre szükség van, volt és lesz vitán fölül áll. Témaválasztásom célja, hogy elsősorban ezekben az országokban vizsgáljam az eljárás lefolytatását, s ezáltal világítsak rá arra, hogy az elektronizációval milyen kihívások elé néz Magyarország, előrevetítve azt, hogy a fizetési meghagyással kapcsolatos eljárás a bíróságoktól a közjegyzőkhöz került át. Szakmai gyakorlatomat ösztöndíjasként 2009. október 1. és december 31. között Németországban, Magdeburg városában a Gazdasági- és Munkaügyi Minisztériumban töltöttem, ahol alkalmam nyílt tanulmányozni Szász- Anhalt tartomány elektronizált fizetési meghagyásos eljárását is, amivel dolgozatomban részletesen foglalkozni fogok.hu_HU
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent85hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/91158
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectautomatizált fizetési meghagyásos eljáráshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA fizetési meghagyásos eljárás Magyarországon és az Európai Unióban-különös tekintettel az elektronizációrahu_HU
dc.title.translatedDas elektronische Mahnverfahren in Ungarn und in der Europäischen Unionhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)