Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
| dc.contributor.author | Rácz, Brigitta | |
| dc.contributor.author | Stilling, Ferenc | |
| dc.contributor.author | Pajor, Ferenc | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-23T12:24:25Z | |
| dc.date.available | 2024-07-23T12:24:25Z | |
| dc.date.issued | 2021-05-17 | |
| dc.description.abstract | A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 18 szám 1-2 (2020): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-21) , 31-38. | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.55725/gygk/2020/18/1-2/9398 | |
| dc.identifier.issn | 1785-2498 | |
| dc.identifier.issue | 1-2 | |
| dc.identifier.jatitle | Gyepgazdálk. közl. | |
| dc.identifier.jtitle | Gyepgazdálkodási Közlemények | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/376736 | |
| dc.identifier.volume | 18 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9398 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.subject | biomassza | hu |
| dc.subject | legeltetés | hu |
| dc.subject | kaszálás | hu |
| dc.subject | homoki gyepek | hu |
| dc.title | Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek? | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)