A Körös-vidék halfaunája
| dc.contributor.advisor | Nagy, Sándor Alex | |
| dc.contributor.author | Fosztó, Szabolcs | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-05-16T11:28:14Z | |
| dc.date.available | 2011-05-16T11:28:14Z | |
| dc.date.created | 2011-05-16 | |
| dc.date.issued | 2011-05-16T11:28:14Z | |
| dc.description.abstract | A folyószabályozások ugyan azonnal nem éreztették hatásukat, de lassan átalakították a környezetet, illetve az ember is rohamosan alakította környezetét, mellyel hozzájárult élőhelyek megszűnéséhez, szennyezéshez, fajok eltűnéséhez, vízminőség átalakulásához. Sok helyen a gátak építése miatt lassú folyású, sekély állóvízi ökoszisztéma alakult ki. Az allochton anyagok a vízgyűjtőről befolyó vizekkel, a part eróziójával, közvetlenül a csapadékkal, a különféle növényi maradványokkal és a legnagyobb veszélyt jelentő ipari és kommunális szennyvizekkel jutnak be. Az üledék szervesanyag tartalma folyamatosan növekszik, a meder feliszapolódik, melyek felgyorsítják a szukcessziós folyamatokat. Ez főként a létesített gátoknak köszönhető, amely mesterséges úton átalakítja a vizeket, azok összetételét, élővilágát, fizikai létét. Ez a mesterséges dinamikájú vízutánpótlás az őshonos fajok igényeit figyelmen kívül hagyja. A Hármas-Körösből eleve nagy mennyiségű szerves anyag-, ásványisó- és klorofilltartalmú víz jut a holtmederbe. Ez az áramlás megszüntetésekor, kiülepedve a szubmerz növényzet gyors térhódításához, végezetül a redox folyamatok megváltozásához vezet. A nitrogén és foszfor felhalmozódása, az eutrofizáció és feltöltődés gyorsulása, az anaerob folyamatok erősödése az üledékben és az alsó vízrétegekben, valamint a nehézfémek feldúsulása és beépülése a vízi szervezetekbe az eredeti halfauna összetételének megváltozását eredményezi. Összességében a felgyorsult szukcesszió és eutrofizáció, valamint a negatív hatótényezők felerősödése, egyes időszakokban szélsőséges állapotokat hoz létre a holtág ökológiai rendszerében. Ami még hozzájárul a negatív változásokhoz, az a szennyvizek befolyása, bemosódása. Az élővizeknek van egy önállő tisztulási képessége, ám a mai növekvő szennyvízmennyiséggel nem tudnak megbírkózni, ezeket a szennyvizeket tisztítani kell, illetve külön csatornahálózatot kiépíteni számukra, hogy minél kisebb legyen élővizeinkbe jutásának az esélye. A partszegély természetes növényzetének megbontása és kiírtása ívó- és búvóhelyek eltünését eredményezi. A partomlások, a partmenti növényzet filtráló hatásának csökkenése mind az eredeti tájkép megváltozását segíti elő. A horgászat nagymértékű fejlődése a halpopulációk túlhasználatát eredményezi. A nem őshonos fajok betelepítése következtében kiszorulnak bizonyos halfajok adott életterekről, melyek fajok megritkulásához, vagy ritka fajok kipusztulásához, eltűnéséhez vezet. Minden emberi kultúra kialakulásának és fennmaradásának az alapja a természet önfenntartó rendszere. Csak azok a tevékenységek nevezhetők fenntarthatónak, melyek a természeti folyamatokat szem előtt tartják. Új gondolkodási módot kell kialakítanunk, mely nem a természeti rendszerek megbontásán és erőforrások felélésén, hanem azok megtartásán és megújításán alapul. Ilyen volt őseink évszázados tapasztalatokon alapuló, több lábon álló, ún. ártéri gazdálkodása is. A holtág környezet és természetvédelmi problémái egy nagyobb válság tüneteit viselik magukon. Ennek a válságnak az alapját a fogyasztói társadalom manipulált igényei, értékrendszerének torzulása, ebből fakadóan felelősségtudatának alacsony szintje képezi. A pozitív társadalmi változásokhoz elengedhetetlen feltétel az összefogás, az együttgondolkodás, a közösségépítés, a hagyományteremtés. Nagyon sok múlik a közösségek vezetőinek helyzetfelismerő képességén, kezdeményező készségén, de a változások megvalósításához szükség van külső támogatásra, ösztönzésre is. Egy rendszerszemléletű hasznosítási-terhelési tervezést kell kialakítani, mely a különböző szakterületek, hasznosítási formák igényeit egyszerre magába foglalja. Célul kell kitűzni a megmaradt természeti értékek megőrzését, a természeti környezet állapotának javítását oly módon, hogy az ökológiai rendszerek működésének fenntartására alapozza a teljes rendszerszabályozást. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Biológia | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 30 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/108350 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Körös-vidék | hu_HU |
| dc.subject | halfauna | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
| dc.title | A Körös-vidék halfaunája | hu_HU |