A dolgozat arra vállalkozik, hogy a szellemi alkotások jogának elméleti problémáit megvizsgálja. Ennek során bemutatásra kerül a jogdogmatikai probléma, mely egyben a dolgozat fő témájának a kiindulópontját is megadja. Az erre választ adni kívánó elméletek előtt — mivel az elméletek nagy része a szerzői jog felől közelít, de egyébként általában szélesebb körben, a szellemi alkotások egészére is alkalmazhatók — összegzésre kerülnek azok a körülmények, amelyek a mai szerzői jog kialakulását megalapozták. Ezek után az első szerzői jogi szabályozások kerülnek említésre, külön figyelmet szentelve a Statute of Anne-nak, mely ezek közül a legelső. A magyar szerzői jogi szabályozás rövid története után a dolgozat központi kérdése, a szellemi alkotásokra vonatkozó legfontosabb, és a modern elméletek bemutatása következik, melynek során az előbbieknél az adott környezet is röviden vázolásra kerül melyben a teóriák megszülettek. Ezeket követően az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja során felvetődött vita kerül rövid bemutatásra arról, hogy melyik elképzelés volna a legmegfelelőbb a szabályozás alapgondolataként való elfogadásra. A dolgozat utolsó része pedig következtetéseket von le a szellemi alkotások elméleti kérdései kapcsán.