A nemek közötti egyenlőség problémája az utóbbi időben egyre inkább megjelenik a közbeszédben, kutatásokban, társadalmi célokban. A nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem már a 18. század óta jelen van, több mozgalom is indult, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik legyenek, mint a férfiaknak. Habár ezek megléte mellett a nők egyenjogúságát nagyban befolyásolja az országok gazdasági, társadalmi fejlettsége, a vallás és a kultúra. A nők munkaerő piacon való részvétele problémákat szülhet a családban, ugyanis így felborulhat a munka és a magánélet egyensúlya. Kutatásom általános célkitűzése az, hogy kapcsolatot találjak az országok fejlettsége és a nők esélyegyenlősége között. Az országok összehasonlítását különböző indikátorok segítségével végzem, melyek a nemek közötti egyenlőséget mutatják más-más tényezők alapján. Kutatásom során 10 országot vizsgáltam meg, melyek kiválasztása során azt vettem figyelembe, hogy magas és alacsony egy főre eső bruttó hazai termékű országok egyaránt legyenek köztük. Ezekre az országokra vonatkozóan vizsgáltam meg a Sustainable Development Goals, valamint a World Bank indikátorai alapján a nemek közötti egyenlőséget. A dolgozatban kifejtettek alapján arra a megállapításra jutottam, hogy habár némi kapcsolat kimutatható az országok életminősége és a nemek közötti egyenlőség között, mivel a magasabb életszínvonalú országokban magasabb arányban vannak jelen a nők a vezetői pozíciókban, mégsem lehet kijelenteni, hogy teljes mértékben megvalósul az egyenlőség. Csak az országok életminősége alapján nem lehet megállapítani minden kétséget kizáróan az összefüggést a nemek közötti egyenlőségre nézve.