The relation between power and public space has been one of the main interest of geographical research in the last decades (Massey 1994, Mitchell 2003). Researches have illustrated that following a regime change, the symbolic space of the city – compiled of street names, statues and monuments – usually gets reconfigured. Following the Euromaidan, in 2015, the laws on decommunization were accepted in Ukraine, which disposed more comprehensibly than ever before the banishment of Communist symbols from the public space. The decommunization besides toponymy, entangled other elements of public space resulting in major shifts the urban landscape as well. Main interest of present paper is to study the major shifts in symbolic landscape in the capital, Kyiv and compare it to the processes that have taken place in the westernmost periphery of the country, Transcarpathia. Based on the examples of Uzhhorod, Berehove raion and Berehove, our further aim is to shed light on the role of locality and how local memory is represented in public space.

Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004). Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település- és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát. Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.