A kézfunkció vizsgálata és javítása szisztémás sclerosisban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNémethné Gyurcsik, Zsuzsanna
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorSzivák, Virág
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentJeneiné Barkóczi, Erzsébet
dc.contributor.opponentLukács, Balázs
dc.contributor.opponentdeptKenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Reumatológiai Osztályhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2015-05-27T13:42:10Z
dc.date.available2015-05-27T13:42:10Z
dc.date.created2015-06-09
dc.description.abstractSzakdolgozatom témája egy ritka, progresszív autoimmun betegség, a szisztémás sclerosis, mely a betegségben szenvedőknek sok gondot okoz a mindennapi életvitelben. Ennek egyik legfőbb oka a kéz érintettsége, mely nélkülözhetetlen az ember mindennapi tevékenységeinek elvégzésében, legyen szó akár a munkáról, akár a háztartás vezetéséről, vagy csupán az önellátásról. A kéz funkciójának beszűkülését több tényező okozza, melyek külön-külön is elegendőek lennének a funkció romlásához, ennél a betegségnél azonban gyakran jelentkeznek együtt. Ilyen a betegség kezdetét jelző Raynaud-jelenség a hidegre, stresszre jelentkező elhidegüléssel, elszíneződéssel, zsibbadással és érzéketlenséggel a kézen, a bőr megvastagodása és rugalmatlanná válása, az inak, ízületek elmerevedése, a keringészavarból adódó fekélyek, hegek, acralis osteolysisek, melyek a mozgásbeszűkülés mellett fájdalommal is járnak, tovább rontva a betegek funkcionalitását. Célom volt a progresszív szisztémás sclerosisban szenvedő betegek kézfunkcióját, ezáltal a mindennapi tevékenységek véghezvitelének képességét javítani, egyrészt nyomtatott formában kiadott általános és háztartási eszközökkel végzett eszközös gyakorlatok formájában, másrészt személyesen ellenőrzött és vezetett gyakorlatok formájában. A programra vállalkozó öt beteg önkéntes alapon egy kontroll és egy vizsgált csoportba került, előbbi csoport 15 héten keresztül hetente legalább kétszer elvégezte otthonában a kiadott gyakorlatokat, utóbbi csoport pedig hetente egyszer mindemellett személyes felügyeletem és vezetésem mellett végezte el a gyakorlatsort. A betegségnek a mindennapi életvitelt befolyásoló mértékét kérdőívek (HAQ/Cochin kérdésekből összeállított kérdőív, SHAQ kézspecifikus VAS skálái) segítségével, a mozgásterjedelmet fizikális mérések (Delta-FTP, ökölképzés, ujjabductio, csukló-és alkarmozgások) segítségével mértem fel. A program végén a mozgásterjedelemben összességében több javulást és kezdeti szinten maradást értem el, mint romlást, de az értékek az egyes betegeknél változó arányokat mutattak. A funkcionalitás viszont mindegyik betegnél nőtt, és a betegek maguk is úgy nyilatkoztak, hogy kezük a program végére jobban mozog, az ötből négy beteg pedig a kéz használatát is jobbnak érezte a program végére. A kontroll csoport és a vizsgált csoport között nem találtam kiugró különbséget.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent81hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/213673
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectKézfunkcióhu_HU
dc.subjectMozgásterápiahu_HU
dc.subjectSzisztémás Sclerosishu_HU
dc.subjectSclerodermahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA kézfunkció vizsgálata és javítása szisztémás sclerosisbanhu_HU
dc.title.translatedExamination and improvement of hand function in systemic sclerosishu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)