Tartalmi összefoglaló

2004-ben végeztem el a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi kara által szervezett pedagógus szakvizsgás képzéTartalmi összefoglaló

2004-ben végeztem el a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi kara által szervezett pedagógus szakvizsgás képzést adó Mérés-értékelés szakot. Azóta számomra különösen fontos kérdés a mérés, a mérhetőség, a hozzáadott érték keresése az oktatásban. 2006-ban megszerveztem, hogy az iskolánkba lépő valamennyi tanulónál elvégezzük a DIFER mérést. Így 2006-tól nemcsak azokat a tanulókat vizsgáltuk a DIFER mérőrendszer segítségével, akiknek a mérését az OKÉV kötelezővé tette számunkra.

Ennek kettős hasznát láthatjuk, részben képet kapunk arról milyen fejlődési fázisban vannak az első osztályos tanulóink, másrészt fontos szerepet kap a mérés akkor is, amikor a kötelezően előírt kompetenciamérést összehasonlíthatjuk a bemeneti méréssel, talán a fenntartó előtt is igazolni tudjuk, hogy honnan, hová jutottunk. Egy kicsit magyarázat lehet az elért eredményekre, esetleges sikertelenségekre. Hat év méréseinek birtokában vagyunk, úgy gondolom, kár lenne felhasználatlanul hagyni az így összegyűlt adatokat. Dolgozatomban igyekeztem összehasonlítást végezni a következő területeken.

• Milyen eredményeket mutat a DIFER mérés az országos átlaghoz viszonyítva a 2006. év őszén iskolát kezdő tanulóknál?
• Az iskolai szinten a vizsgált osztályok között milyen különbségek vannak?
• A 2006-os DIFER mérésen résztvett tanulók hogyan teljesítenek a negyedik osztályos kompetenciamérésen 2010-ben?
• Ezeknek a kérdéseknek az elemzésénél vizsgáltam a tankötelezettség, iskolaérettség témakörét is.
• Van-e jól használható, egymáshoz illeszthető mérőrendszer az alsó tagozatos tanulók számára? st adó Mérés-értékelés szakot. Azóta számomra különösen fontos kérdés a mérés, a mérhetőség, a hozzáadott érték keresése az oktatásban. 2006-ban megszerveztem, hogy az iskolánkba lépő valamennyi tanulónál elvégezzük a DIFER mérést. Így 2006-tól nemcsak azokat a tanulókat vizsgáltuk a DIFER mérőrendszer segítségével, akiknek a mérését az OKÉV kötelezővé tette számunkra.

Ennek kettős hasznát láthatjuk, részben képet kapunk arról milyen fejlődési fázisban vannak az első osztályos tanulóink, másrészt fontos szerepet kap a mérés akkor is, amikor a kötelezően előírt kompetenciamérést összehasonlíthatjuk a bemeneti méréssel, talán a fenntartó előtt is igazolni tudjuk, hogy honnan, hová jutottunk. Egy kicsit magyarázat lehet az elért eredményekre, esetleges sikertelenségekre. Hat év méréseinek birtokában vagyunk, úgy gondolom, kár lenne felhasználatlanul hagyni az így összegyűlt adatokat. Dolgozatomban igyekeztem összehasonlítást végezni a következő területeken.

• Milyen eredményeket mutat a DIFER mérés az országos átlaghoz viszonyítva a 2006. év őszén iskolát kezdő tanulóknál?
• Az iskolai szinten a vizsgált osztályok között milyen különbségek vannak?
• A 2006-os DIFER mérésen résztvett tanulók hogyan teljesítenek a negyedik osztályos kompetenciamérésen 2010-ben?
• Ezeknek a kérdéseknek az elemzésénél vizsgáltam a tankötelezettség, iskolaérettség témakörét is.
• Van-e jól használható, egymáshoz illeszthető mérőrendszer az alsó tagozatos tanulók számára?